Tiltakozást szerveznek jövő hétfőre a keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatóválasztása miatt - írja a Népszava.
A lap azt írja, ketten pályáztak a keszthelyi Vajda János Gimnázium intézményvezetői posztjára, de egyikükből sem lesz most igazgató. A jelenlegi igazgató, Szörényi Zoltán mandátuma hamarosan lejár, a tantestület azonban még most sem tudja biztosan, ki fogja vezetni szeptembertől az intézményt. Noha Szörényi nem pályázott, a legvalószínűbb, hogy az ő megbízását hosszabbítják meg, a Népszava szerint úgy tudni, politikai okokból a tankerület is ezt preferálná.
A tantestület és a szülői közösség Rónaky Attilát, az iskola tanárának pályázatát támogatta, a másik induló, Markovics György pályázatát gyengébbnek találták, sőt a város egyik önkormányzati képviselője, Kovács Viktória (DK) vizsgálatot kért a tankerülettől, amelyből kiderült: Markovics a jelenlegi igazgató egyik korábbi pályázatából emelt át részleteket, annyi változtatással, hogy azokat 2016-os intézményi adatokkal frissítette, így a pályázatát visszautasították.
Hivatalosan július 12-én kellett volna kihirdetni a pályáztatás eredményét, ám Rónaky csak most hétfőn értesült arról, hogy az ő pályázatát is elutasították, indoklás nélkül. A pedagógus a Népszavának azt mondta: méltatlannak érzi az eljárást, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult Balog Zoltán humánminiszterhez.
A fideszes városvezetés korábban azt kezdeményezte, hogy az iskola kerüljön át a csornai premontrei rendhez, ám a tantestület és a szülők többsége ellenezte a fenntartóváltást, ezért a csornai apát idén februárban visszavonulót fújt. Ugyanakkor a szülők közül többen attól tartanak, ha Szörényi marad az igazgató, újból napirendre kerülhet a fenntartóváltás ügye.
Kiverték a biztosítékot a botrányos igazgatóválasztások, változást akar az NPK
Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet" kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál - mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
