A köznevelési helyettes államtitkárnak és a szakképzési helyettes államtitkárnak is küldött levelet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), szerintük ugyanis nagy a bizonytalanság, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján mit kell tennie annak a nyugdíj előtt álló pedagógusnak, akit 2017. január 1-én alkotmányellenesen nem soroltak be a pedagógus II. fokozatba.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét.
A köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.
Később a kormány elrendelte, hogy a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.
Az Alkotmánybíróság ezt a passzust törölte, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg.
34 éve tanít, de abba a kategóriába száműzték, ahol a friss diplomások kezdenek
„Harmincnégy éve tanítok, és ott vagyok a pedagógus I-es kategóriában, és nincs meg a pedagógus II-es minősítésem" - mondta az ATV-nek egy pedagógus, aki annak idején önként jelentkezett a minősítési vizsgára, ezért kimaradt a nyugdíj előtt álló tanárok, tanítók automatikus átsorolásából.
„Az Alkotmánybíróság által megállapított szöveg alapján minden pedagógus, akinek 2016. szeptember 1-jén a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje volt hátra, 2017. január 1-jén jogosulttá vált a Pedagógus II. fokozatba történő automatikus átsorolásra. A Pedagógusok Szakszervezetéhez számos megkeresés, kérdés érkezett, azzal kapcsolatosan, hogy az érintett pedagógusoknak milyen kérelemmel kell kezdeményezniük az elmaradt besorolás végrehajtását, és azt hová kell benyújtaniuk” - írja a Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárnak és Pölöskei Gábornénak, az NGM helyettes államtitkárának küldött levélben a Pedagógusok Szakszervezete.
Hozzáteszik: a Pedagógusok Szakszervezetének álláspontja az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát – külön kérés nélkül, hivatalból – köteles mindenki végrehajtani. Ebből következően az érintett pedagógusokat munkáltatójuknak hivatalból át kell sorolnia, méghozzá visszamenőleges hatállyal. Az érintettek részére a munkáltatónak ki kell fizetni a két illetmény közötti különbözet összegét, illetőleg az elmaradt illetmény különbözet után járó kamatot. Természetesen az elmaradt összeg megilleti azokat is, akiknek a foglalkoztatási jogviszonya idő közben bármilyen oknál fogva megszűnt.
Arra kérik a helyettes államtitkárokat, hogy tájékoztassák az érintett pedagógusokat arról, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján járó juttatást mikor kapják meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
