Rengeteg gyerek szeretne katonai táborban nyaralni

Idén nyáron összesen 1200 gyermek táboroztatására különböző tematikájú - például "harcos", hadtörténeti, búvár, légierős, sport - honvédelmi táborokat szervez a 12-18 éves fiataloknak több településen a Magyar Honvédség.

  • MTI
Túry Gergely

A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette: a "honvédelmi tábor" megnevezés a Magyar Honvédség levédett, más által nem használható védjegye. A sereg korábban is szervezett honvédelmi jellegű táborokat, de "honvédelmi tábor" először 2016-ban volt.

A tavalyi, 2017-es kérdőívek alapján a megkérdezettek 97 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jól tudott alkalmazkodni a katonás rendhez. Csupán a fiatalok 3 százaléka említette azt, hogy nehezen alkalmazkodott a kötöttségekhez és szabályokhoz. A résztvevők több mint kétharmada kiválóra értékelte a programokat - tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a magyarországi szervezetek által működtetett táborokat a www.taborfigyelo.hu weboldal, az úgynevezett "Táborfigyelő" standard szempontok (például részvételi arány, tematika, programok sokszínűsége) alapján értékeli és rangsorolja. A hivatalos online Táborfigyelő elemzés szerint az idei táborokba jelentkezők számából azt már tudni lehet, hogy a honvédelmi táborok és az egyéb katonai jellegű táborok népszerűsége várhatóan rekordokat dönt 2018-ban, és holtversenyben az idegen nyelvi táborokkal a második legnépszerűbb.

Idén nyáron Kaposváron, Csobánkán, Várpalotán, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Sárváron, Debrecen-Hajdúhadházán, Szolnokon, Székesfehérváron, Orosházán, Szentesen, Balatonakarattyán tartanak táborokat. Választani lehet a többi között logisztikus, hagyományőrző, hadtörténeti, "harcos", légierős, sport, búvár, vitorlás és e-sport tematikájú táborok közül.

Jönnek az egyetemi századok, összesen 1300 hallgatót akarnak bevonni

A Magyar Honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen 1300 fővel. Az első önkéntes tartalékos egyetemi század a Pécsi Tudományegyetem hatvan hallgatójából alakult meg. Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot.

Mint kiemelték, a táborok olyan programokat kínálnak, amelyek kiszakítják a fiatalokat az elektronikus térből, a számítógépek, okostelefonok, tabletek világából, s megtapasztalhatják, hogy van élet a "mobilon", a digitális világon túl is. Ezekben a résztvevők a mindennapoktól eltérő, annál feszesebb, de nem extrém környezetbe kerülnek, ahol a feladatok során szembesülhetnek fizikai-pszichikai képességeikkel és gyakran azok korlátaival.

A honvédelmi táborok fő célkitűzése a hazafias és honvédelmi nevelés, az értékközvetítés és értékteremtés, a honvédség népszerűsítése és feladatainak bemutatása, a közösségformálás és a bajtársiasság eszmeiségének bemutatása, továbbá a pályaorientáció és a katonai pályára irányítás.

Azt írták, a táborok programjában több "katonás" napirendi pont (például ébresztő, reggeli torna, tisztálkodás, körletrend-kialakítás, jelentések, alakzatban mozgás) is szerepel. Tartanak airsoft/paintball foglalkozásokat, a fiatalok megismerkednek az álcázási alapismeretekkel, túlélési és víztisztító technikákkal, emellett vannak különböző sportversenyek, éjszakai menetgyakorlatok és a tájékozódás elsajátítását célzó térképolvasási feladatok.

Idén is drágábbak lesznek a nyári táborok

200 ezer gyerek megy nyáron valamilyen táborba, egy hétért 30-45 ezer forint az átlagos ár. Több mint 200 ezer gyerek tölt el valamennyi időt a különböző táborokban idén, ami rekordnak számít - mondta Tóth Béla, a taborfigyelo.hu ügyvezetője vasárnap reggel az M1-en.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.