"Akinek nem jó az eszköze, be se menjen órára" - így dübörög a Hipersuli program?

Nem lett könnyebb a Hipersuli programban résztvevő diákok iskolatáskája, hiába harangozta be Czunyiné Bertalan Judit, hogy ez a jövő iskolája. A táblagépek nem működnek, a tankönyveket nem töltötték fel, így a tankönyveket ugyanúgy meg kellett venni.

  • Eduline
Shutterstock

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár májusban jelentette be, hogy négy vidéki és egy budapesti iskola összesen 15 osztályának 363 diákja kap táblagépeket a Hipersuli digitális oktatási program keretében.

Az érintett diákok szeptembertől már használatba is vették a gépeket, de az egyik érintett iskolában nem igazán működik a program – legalábbis egy szülő ezt állítja. Elmondása szerint bár a táblagépeket megkapták, se a diákok, sem pedig a tanárok nem kaptak megfelelő felkészítést.

A szülő egy zárt Facebook-csoportban arról is beszámolt, hogy egy bemutató órára a tanórák helyett külön készültek a gépek használatából, hogy úgy tűnjön, minden a legnagyobb rendben. Azoknak azonban, akiknek nem működik a táblagépük, azt mondták, be se menjenek az órára, nehogy elrontsák az összképet.

A program májusi sajtóbemutatóján arról is szó volt, hogy a cél többek között az, hogy az 5 kilogrammos táskák helyett a gyerekeknek csak az 1,75 kilós táblagépet kelljen magukkal hordani az iskolába, a tankönyveket ugyanis egy felhőre tölti fel az Oktatási és Fejlesztő Intézet (OFI).

Ez azonban eddig nem valósult meg, így az érintett diákoknak is kötelező volt a hagyományos tankönyveket megvenni.

Kaposi József, az OFI főigazgatója és az államtitkár is elmondta a májusi sajtóeseményen, hogy szeptemberre feláll a nemzeti köznevelési portál, ahonnan elérhetőek lesznek a digitális tankönyvek.

Különösen annak fényében értékelődik fel a Hipersuli digitális program, hogy múlt héten ismerté vált annak a 2012-es PISA-felmérésnek, melyben digitális szövegértésből utolsók lettek a magyar diákok Európában.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.