"Akinek nem jó az eszköze, be se menjen órára" - így dübörög a Hipersuli program?

Nem lett könnyebb a Hipersuli programban résztvevő diákok iskolatáskája, hiába harangozta be Czunyiné Bertalan Judit, hogy ez a jövő iskolája. A táblagépek nem működnek, a tankönyveket nem töltötték fel, így a tankönyveket ugyanúgy meg kellett venni.

  • Eduline
Shutterstock

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár májusban jelentette be, hogy négy vidéki és egy budapesti iskola összesen 15 osztályának 363 diákja kap táblagépeket a Hipersuli digitális oktatási program keretében.

Az érintett diákok szeptembertől már használatba is vették a gépeket, de az egyik érintett iskolában nem igazán működik a program – legalábbis egy szülő ezt állítja. Elmondása szerint bár a táblagépeket megkapták, se a diákok, sem pedig a tanárok nem kaptak megfelelő felkészítést.

A szülő egy zárt Facebook-csoportban arról is beszámolt, hogy egy bemutató órára a tanórák helyett külön készültek a gépek használatából, hogy úgy tűnjön, minden a legnagyobb rendben. Azoknak azonban, akiknek nem működik a táblagépük, azt mondták, be se menjenek az órára, nehogy elrontsák az összképet.

A program májusi sajtóbemutatóján arról is szó volt, hogy a cél többek között az, hogy az 5 kilogrammos táskák helyett a gyerekeknek csak az 1,75 kilós táblagépet kelljen magukkal hordani az iskolába, a tankönyveket ugyanis egy felhőre tölti fel az Oktatási és Fejlesztő Intézet (OFI).

Ez azonban eddig nem valósult meg, így az érintett diákoknak is kötelező volt a hagyományos tankönyveket megvenni.

Kaposi József, az OFI főigazgatója és az államtitkár is elmondta a májusi sajtóeseményen, hogy szeptemberre feláll a nemzeti köznevelési portál, ahonnan elérhetőek lesznek a digitális tankönyvek.

Különösen annak fényében értékelődik fel a Hipersuli digitális program, hogy múlt héten ismerté vált annak a 2012-es PISA-felmérésnek, melyben digitális szövegértésből utolsók lettek a magyar diákok Európában.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?