Az Oktatói Hálózat Áder Jánoshoz fordult, hogy megakadályozzák a közszolgálati egyetem hatalmas előnyhöz juttatását, eközben átment az új felsőoktatási törvény, káosz uralkodik a szakiskolák fenntartóváltásában, a felsősöket pedig új oktatási központokba sűrítenék össze. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Nem hagyják, hogy hatalmas előnyhöz jusson a közszolgálati egyetem
Az Oktatói Hálózat levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá azt a törvénymódosítást, amely létrehozza az osztatlan államtudományi képzést és oklevél kiadására kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jogosítja fel. A részleteket itt olvashatjátok.
Ki dönt és miben? Teljes a káosz a szakképzésben
Ugyanolyan káosz jellemzi a szakképző iskolák fenntartóváltását, mint annak idején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulását. Se a tanárok, se a diákok, valójában senki sem tud semmit. Cikkünk folytatását itt találjátok.
Több száz iskolaigazgatónak és helyettesének szűnt meg a megbízatása a minisztérium miatt
Megszűntek a Kliktől az NGM fenntartásába átkerült szakiskolák vezetőinek megbízatásai, ez több száz iskolaigazgatót és helyettest érint. A szakképzési szakszervezetnek az elnök szerint nem szóltak, hogy ez készül. A minisztérium azt állítja: egyeztettek. Cikkünket itt olvashatjátok.
Hiába a tüntetés, új igazgató kerül a budai gimnázium élére
Diákok, tanárok és szülők tüntettek csütörtökön a Budai Nagy Antal Gimnázium új igazgatója ellen. A megmozdulás azonban nem hatja meg az EMMI-t, akik mereven elzárkóztak az elől, hogy ne Czunyiné ismerősét nevezzék ki a gimnázium élére. A részleteket itt olvashatjátok.
A felsősöket új központokba sűrítenék össze
Az iskolarendszer racionalizálásáról és új központok létrehozásáról ír egy előterjesztésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Annyi biztos, hogy a felső tagozatosokat körzeti központokba sűrítenék, de a tárca hallgat a részletekről. A dokumentumban azt írják, most sok helyütt nem lehet megfelelő színvonalú oktatást biztosítani. A részleteket itt találjátok.
Átment az új felsőoktatási törvény, soroljuk a legfontosabb változásokat
Megváltoznak az átsorolási szabályok, két félév alatt minimum 18 kreditet kell gyűjteni, a hallgatóknak pedig kötelező lesz a kompetenciamérés is. Megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme és nem tágított a kormány a miniszteri küldöttekből álló konzisztóriumtól se. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet hétfőn 123 támogató szavazattal, 65 nem ellenében változtatott meg az Országgyűlés. A részletekért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
