"Aludt, sírt, remegett, nem tudott reggelizni" - kikészíti a hatodikosokat a gimnáziumi felvételi?

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt - írja az Abcúg.

  • Eduline
Fazekas István

Az Abcúgnak a felvételi eredeményekre váró édesanyák meséltek arról, szerintük miért nem működik egészségesen a rendszer, hogyan hatott gyerekükre a felvételi és az azt megelőző időszak.

Az egyik legelső probléma szerintük, hogy az a tudásszint, amit elvárnak a gyerekektől a felvételin, sokszor nincs összhangban a hatodikos tananyagi szinttel. “Van egy erős kontraszelekció az egész folyamatban, azzal, hogy aki nem jár valamelyik gimnázium fizetős előkészítőjére, az jóformán labdába sem rúghat a felvételin. Erre pedig nem nyílik mindenkinek lehetősége, és nem csak a dolog anyagi része miatt. De még az előkészítőn végigült hónapok sem jelentenek garanciát arra, hogy valóban olyat kérnek majd számon a felvételin, amiről már legalább hallott a gyerek” – mondta egy gyerekpszichológus, aki saját 12 éves gyerekén és annak társain is látta, milyen hatással volt rájuk a felvételi.

Sok diák ráadásul lelkileg is nehezen kezelte az elmúlt hónapokat. Az egyik osztályban még egymást is hergelték a gyerekek: ki melyik előkészítőre jár, ott milyenek a próbafeladatok, ki hány pontot ért el. “Még egy közös csetszobát is nyitottak, és abban beszélték meg, hogy kivel éppen mi történik a felkészülés és később a felvételik közben” – mesélte a lapnak egy édesanya.

“Iszonyú sokat kellett készülni a gyereknek. Az előkészítő tanfolyam heti egyszer három órán keresztül tartott, szeptember óta, ez szerintem sok egy 12 éves gyereknek. Mindez a szokásos iskolai leterheltség mellé, még pluszban” – mondta egy másik anyuka, akinek lánya készül jövő szeptembertől az egyik budapesti gimnáziumba.

A kislány azóta őrlődik, mióta tudja, hogy felvételizni fog. A vizsga előtt a szellemi és idegi leterheltség, azóta pedig a bizonytalanság és a várakozás terhe van rajta. Minden nap nézi a postaládát, hogy megérkezett-e már az értesítő, még egy helyre várnak, háromból kettőből már megkapták, hogy nem sikerült. Ő a saját kislányán, de a többieken is azt látta a szóbeli után, mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza szegények. “Életemben még nem láttam a kislányt ennyire stresszesnek, rettenetesen sajnáltam” – meséli az anyuka. A felvételi előtti időszakban nem sokat aludt, sírt, remegett, nem tudott reggelizni. A teljes cikket az Abcúgon olvashatjátok el.

Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei

A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.