Még mindig nem lehet tudni, hány gyógypedagógus hiányzik az iskolákból

Nem kapott valódi választ írásbeli kérdésére Gurmai Zita MSZP-s képviselő, aki azt szerette volna megtudni, hány gyógypedagógus hiányzik az iskolákból.

  • Eduline
MTI / Beliczay László

„Jelenleg közel 9500 szakembert foglalkoztatnak gyógypedagógus (és konduktor) munkakörben a nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben. Ezzel szemben 2010-ben az ilyen szakemberek száma 5700 fő volt, azaz 40 százalékos az emelkedés” – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Gurmai Zita írásbeli kérdésére. Az MSZP képviselő arra volt kíváncsi, hány gyógypedagógus hiányzik a megyékben a Klebelsberg Központhoz tartozó iskolákból.

Az államtitkár konkrét adatokkal nem szolgált a gyógypedagógus-hiányról, ezt azzal magyarázta, hogy a statisztikai adatközlés minden év október 1-jén esedékes, az adatok feldolgozása azonban több hónapot vesz igénybe.

Hozzátette: 2006 előtt csak egy felsőoktatási intézmény képzett gyógypedagógusokat, 2018 szeptemberétől azonban már hét egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés, a Semmelweis Egyetem Pető András Karán pedig konduktorképzés.

„Jelentősen megemelkedett a gyógypedagógus alapképzésre felvett hallgatók száma is, a 2013-2018 közti időszakban több mint a kétszeresére 876-ról 1778 főre. A hallgatók képzésének és elhelyezkedésének támogatása céljából 2017-től a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat kiterjesztettük a gyógypedagógus hallgatókra is, továbbá többletforrásokat telepítettünk a Klebelsberg Központhoz” - írta.

Aggasztó a tanárhiány a PDSZ szerint, ez már Budapesten is probléma

Akár 30 százalékos is lehet a tanárhiány az országban az optimális létszámhoz képest - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás a Klubrádiónak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.