Számok cáfolják a kormány állítását, amellyel beterjesztette legújabb oktatási törvénycsomagját. 2010 óta ugyanis a kabinet folyamatosan csökkentette a gyógypedagógus-képzésre felvehető hallgatók számát, most pedig tanárhiányra hivatkozva sorvasztja el a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztését - írja a hvg.hu.
Bár az oktatási helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán azt mondja, idén két új képzőhelyet indítanak és 2-3 év múlva megszűnik a gyógypedagógus-hiány, eddig szándékosan blokkolták, hogy elég szakember legyen, és az új jogszabály intézkedései sem tűnnek ideiglenesnek.
Azok a kisdiákok, akik valamilyen képességeikben lemaradnak, például nem tudják a jelenleg elvárt fél év alatt megtanulni a folyamatos írást, és az első osztály második félévében nem sajátítják el a helyesírás alapjait, azokat a jövőben abból a tárgyból is évismétlésre lehet kötelezni, amelyben a fejlődési elmaradás megmutatkozik.
Jelenleg csaknem 80 ezer olyan diák tanul az iskolákban, akiről az állami hivatalok által kijelölt szakértők azt állapították meg, hogy valamilyen beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzd (a szakzsargon szerint BTM-es vagy BTMN-es). Ilyen nehézséget jelent például a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia enyhébb formái, vagyis az olvasási, írási, számolási nehézség.
Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja
Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási nehézségekkel küzd, de így is mindent kitűnően teljesít azzal a segítséggel, hogy a reál tantárgyak teljesítése alól felmentést kaphat. Azonban egy jogszabály-módosítással elvennék tőle és társaitól ezt az engedményt, ezzel együtt akár a továbbtanulás lehetőségét is.
Az oktatási jogok biztosához hetente érkezik panasz, amely arról szól, hogy sérül a gyermek joga, mert nem vagy késve jut hozzá a kellő szakmai segítséghez. A szakemberhiány azt eredményezi, hogy még egy fővárosi elitnegyed iskolájában is hónapokat kell várni, hogy egyáltalán gyógypedagógus elé kerüljön a diák, és megállapítsák a problémát, a fejlesztés pedig még el sem kezdődött. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
