A legnehezebb helyzetben lévő diákok járnak rosszul az újabb törvénymódosítással

Számok cáfolják a kormány állítását, amellyel beterjesztette legújabb oktatási törvénycsomagját. 2010 óta ugyanis a kabinet folyamatosan csökkentette a gyógypedagógus-képzésre felvehető hallgatók számát, most pedig tanárhiányra hivatkozva sorvasztja el a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztését - írja a hvg.hu.

  • Eduline

 

Fülöp Máté
A hvg.hu cikke szerint 2012-ben még 1300 hallgató kezdhette meg gyógypedagógiai tanulmányait a hazai felsőoktatási intézményekben, idén már csak 1090 diákot vehetnek fel. Jelenleg országos átlagban több mint ötszörös a túljelentkezés ezekre a szakokra, miközben több mint kétezer gyógypedagógus hiányzik a napi gyakorlatból, további ezer státust pedig olyan tanárok töltenek be, akiknek nincs meg a szükséges végzettségük.

Bár az oktatási helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán azt mondja, idén két új képzőhelyet indítanak és 2-3 év múlva megszűnik a gyógypedagógus-hiány, eddig szándékosan blokkolták, hogy elég szakember legyen, és az új jogszabály intézkedései sem tűnnek ideiglenesnek.

Azok a kisdiákok, akik valamilyen képességeikben lemaradnak, például nem tudják a jelenleg elvárt fél év alatt megtanulni a folyamatos írást, és az első osztály második félévében nem sajátítják el a helyesírás alapjait, azokat a jövőben abból a tárgyból is évismétlésre lehet kötelezni, amelyben a fejlődési elmaradás megmutatkozik.

Jelenleg csaknem 80 ezer olyan diák tanul az iskolákban, akiről az állami hivatalok által kijelölt szakértők azt állapították meg, hogy valamilyen beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzd (a szakzsargon szerint BTM-es vagy BTMN-es). Ilyen nehézséget jelent például a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia enyhébb formái, vagyis az olvasási, írási, számolási nehézség.

Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja

Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási nehézségekkel küzd, de így is mindent kitűnően teljesít azzal a segítséggel, hogy a reál tantárgyak teljesítése alól felmentést kaphat. Azonban egy jogszabály-módosítással elvennék tőle és társaitól ezt az engedményt, ezzel együtt akár a továbbtanulás lehetőségét is.

Az oktatási jogok biztosához hetente érkezik panasz, amely arról szól, hogy sérül a gyermek joga, mert nem vagy késve jut hozzá a kellő szakmai segítséghez. A szakemberhiány azt eredményezi, hogy még egy fővárosi elitnegyed iskolájában is hónapokat kell várni, hogy egyáltalán gyógypedagógus elé kerüljön a diák, és megállapítsák a problémát, a fejlesztés pedig még el sem kezdődött. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.