A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén úgy döntött, visszafizeti a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ kialakítására kapott 900 millió forintos állami támogatást, mert a központ nem fog megvalósulni.
A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozása érdekében a Fővárosi Önkormányzat és az Önkormányzati Minisztérium 2009-ben kötött támogatási szerződést, a megvalósítást az állam 900 millió forinttal támogatta. Az intézményt a VIII. kerületben, a Szentkirályi utca 7. szám alatt akarta a főváros kialakítani, erre 2014. december végéig volt lehetősége.
A Belügyminisztérium novemberben tájékoztatta a fővárost a támogatási szerződés felmondásáról, levelében jelezve, hogy a központ tervezettek szerinti létrehozásának meghiúsulásában kormányzati döntések is szerepet játszottak. A kormány szándékai szerint egy állami tulajdonú gazdasági társaság látja majd el a feladatot.
A Fővárosi Közgyűlésnek döntést kellett hoznia a feladat lezárásáról, és a 900 millió forint visszafizetéséről. Az előterjesztés vitájában Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője azt mondta, veszteség a főváros és a fővárosi romák számára, hogy nem valósult meg a központ. Gy. Németh Erzsébet (DK) is sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen döntést kell meghoznia a közgyűlésnek hat év után.
Tarlós István főpolgármester hozzászólásában azt mondta, nem az elmúlt hat évben nem valósult meg az intézmény, hanem az elmúlt 25 évben. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), józsefvárosi polgármester úgy fogalmazott, a fővárosi roma közösség örül a döntésnek, és azt a józsefvárosi roma kisebbségi önkormányzat is támogatja. Mint mondta, az épületet sem korábbi funkciója, sem elhelyezkedése nem teszi alkalmassá arra, hogy a fővárosi romák számára integrált oktatási, kulturális központtá váljon.
Jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma tervei szerint az ország több pontján létesül majd roma oktatási és kulturális központ. A közgyűlés végül a kormánypárti képviselők 20 igen szavazatával, az ellenzékiek tartózkodása mellett fogadta el az előterjesztést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
