Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
shutterstock
A kormany.hu oldalon megjelent egy rendeletmódosítási tervezet, mely „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés” címet viseli. Ebben a tervezetben – melyet egyelőre nem tárgyalt a kormány – szerepel az, hogy több, az ingyenes szolgáltatások körébe tartozó bekezdést hatályon kívül helyeznének - erről itt írtunk részletesen.
Az egyik ilyen rendelkezés az első szakképzést érinti, szó szerint ezt a bekezdést: „az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint ezt a bekezdést csak azért helyeznék a rendeletben hatályon kívül, mert az már szerepel a Szakképzési törvényben. Ezért mindössze jogtechnikai okokból törölték. Az Emmi levelében ezen felül az áll: „A cikkben idézett szolgáltatások ingyenességét immáron nem Korm. rendelet, hanem az Szt. tartalmazza, tehát látható, hogy csak jogtechnikai és nem tartalmi módosítás történt. Ezek értelmében továbbra sem kell fizetni a szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, a házibajnokságokért.”
E kapcsán szintén megkerestük az Emmi-t, hiszen a levelük szerint a szakköröket, énekkart is a szakképzési törvény szabályozná, ez azonban nem lehetséges, hiszen szakkörök még az általános iskolákban is vannak, azok pedig nem tartoznak a szakképzők alá.
Erre azt a választ kaptuk, hogy a szakkörök, énekkar, diáknapok esetében is csak egy jogtechnikai pontosításról van szó. Mert bár a kormányrendelet részletezi ezeket, a nemzeti köznevelési törvény nem, csupán „egyéb foglalkozás” gyűjtőfogalom alá veszi őket. A törvény szerint az „egyéb foglalkozás” az „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”.
„Az esetleges félreértések elkerülése érdekében azt, hogy milyen foglalkozások tartoznak konkrétan az egyéb foglalkozások közé, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése állapítja meg. A két jogszabály együttes értelmezésével megállapítható, hogy ezek az egyéb foglalkozások továbbra is térítésmentesen vehetők igénybe” – írta az Emmi.
A rendelet módosításának tervében benne volt az is, hogy a kormány elvenné az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadástól, a korai fejlesztés és gondozástól, a fejlesztő neveléstől, a fejlesztő felkészítéstől és a fejlesztő iskolai oktatástól. Ugyanakkor itt is csupán arról van szó, hogy ezen felsorolt ellátások a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartoznak, és a pedagógiai szakszolgálatok ingyenességét külön kimondja a jogszabály, tehát nem volt szükséges egyes pedagógiai szakszolgálatok kiemelése a többi közül, de ezek továbbra is térítésmentesen biztosított állami köznevelési közszolgálati ellátások.
