Jogtechnikai okokból törölnének több bekezdést is egy kormányrendeletből, melyben az ingyenesen igénybe vehető iskolai szolgáltatásokról is szó esik.
A kormany.hu oldalon megjelent egy rendeletmódosítási tervezet, mely „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés” címet viseli. Ebben a tervezetben – melyet egyelőre nem tárgyalt a kormány – szerepel az, hogy több, az ingyenes szolgáltatások körébe tartozó bekezdést hatályon kívül helyeznének - erről itt írtunk részletesen.
Az egyik ilyen rendelkezés az első szakképzést érinti, szó szerint ezt a bekezdést: „az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint ezt a bekezdést csak azért helyeznék a rendeletben hatályon kívül, mert az már szerepel a Szakképzési törvényben. Ezért mindössze jogtechnikai okokból törölték. Az Emmi levelében ezen felül az áll: „A cikkben idézett szolgáltatások ingyenességét immáron nem Korm. rendelet, hanem az Szt. tartalmazza, tehát látható, hogy csak jogtechnikai és nem tartalmi módosítás történt. Ezek értelmében továbbra sem kell fizetni a szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, a házibajnokságokért.”
E kapcsán szintén megkerestük az Emmi-t, hiszen a levelük szerint a szakköröket, énekkart is a szakképzési törvény szabályozná, ez azonban nem lehetséges, hiszen szakkörök még az általános iskolákban is vannak, azok pedig nem tartoznak a szakképzők alá.
Erre azt a választ kaptuk, hogy a szakkörök, énekkar, diáknapok esetében is csak egy jogtechnikai pontosításról van szó. Mert bár a kormányrendelet részletezi ezeket, a nemzeti köznevelési törvény nem, csupán „egyéb foglalkozás” gyűjtőfogalom alá veszi őket. A törvény szerint az „egyéb foglalkozás” az „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”.
„Az esetleges félreértések elkerülése érdekében azt, hogy milyen foglalkozások tartoznak konkrétan az egyéb foglalkozások közé, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése állapítja meg. A két jogszabály együttes értelmezésével megállapítható, hogy ezek az egyéb foglalkozások továbbra is térítésmentesen vehetők igénybe” – írta az Emmi.
A rendelet módosításának tervében benne volt az is, hogy a kormány elvenné az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadástól, a korai fejlesztés és gondozástól, a fejlesztő neveléstől, a fejlesztő felkészítéstől és a fejlesztő iskolai oktatástól. Ugyanakkor itt is csupán arról van szó, hogy ezen felsorolt ellátások a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartoznak, és a pedagógiai szakszolgálatok ingyenességét külön kimondja a jogszabály, tehát nem volt szükséges egyes pedagógiai szakszolgálatok kiemelése a többi közül, de ezek továbbra is térítésmentesen biztosított állami köznevelési közszolgálati ellátások.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
