Nem tett le a kormány a felső tagozatok összevonásáról, bajba kerülhetnek a falvak

Újra elővette a kormány korábbi, zárt ajtók mögött készített tervét a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról. Az Emmi racionalitást ígér, és hangsúlyozza, még nincs döntés - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

Két év hallgatás után újra előkerült a kormány terve a kistelepülési kisiskolák felső tagozatainak összevonásáról. Akkor még csak egy kormányzati előterjesztésben, 2018-as megvalósítással írtak a tervről, most már a készülő Nemzeti Alaptantervben (NAT) is benne van lehetőségként. Két éve az egészből nem lett semmi - írja a hvg.hu.

2015-ben Pölöskei Gáborné helyettes államtitkárként járva az országot térképen mutogatta a megyei tanévnyitókon, hogy hová tervezik az iskolaközpontok létrehozását. A hvg.hu akkori forrásai szerint jellemzően a járásközpontok profitáltak volna, összesen 150-200 hely lett volna az országban.

Az ötlet az új Nemzeti alaptantervben is előkerül. Az új NAT már társadalmi egyeztetésen van, a Magyar Nemzet közölt belőle részleteket. A koncepcióban felvetik többek között a 9 évfolyamos iskola bevezetését, az egyik verzió lehet a 6 év alsó, 3 év felső felosztás. Ez esetben a kistelepülések diákjai iskolaközpontokban járnának felsőbe.

Nagy változások jöhetnek, teljesen átalakítják az általános iskolákat?

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre. A Magyar Nemzet arra emlékeztet: a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot.

Vélhetően az átalakítási tervek miatt írtak ki egy uniós pályázatot 2016-ban 200 intézmény fejlesztésére, ám ezt a projektet visszavonták – mondja most Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Nem csodálkozik, hogy ez megint előkerült, de hangsúlyozza, egy ilyen kérdést nem lehet eldönteni pusztán a pedagógusok száma vagy a diákok kompetenciamérésének eredménye alapján, a falu jövőjét is figyelembe kell venni.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.