Újra elővette a kormány korábbi, zárt ajtók mögött készített tervét a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról. Az Emmi racionalitást ígér, és hangsúlyozza, még nincs döntés - írja a hvg.hu.
Két év hallgatás után újra előkerült a kormány terve a kistelepülési kisiskolák felső tagozatainak összevonásáról. Akkor még csak egy kormányzati előterjesztésben, 2018-as megvalósítással írtak a tervről, most már a készülő Nemzeti Alaptantervben (NAT) is benne van lehetőségként. Két éve az egészből nem lett semmi - írja a hvg.hu.
2015-ben Pölöskei Gáborné helyettes államtitkárként járva az országot térképen mutogatta a megyei tanévnyitókon, hogy hová tervezik az iskolaközpontok létrehozását. A hvg.hu akkori forrásai szerint jellemzően a járásközpontok profitáltak volna, összesen 150-200 hely lett volna az országban.
Az ötlet az új Nemzeti alaptantervben is előkerül. Az új NAT már társadalmi egyeztetésen van, a Magyar Nemzet közölt belőle részleteket. A koncepcióban felvetik többek között a 9 évfolyamos iskola bevezetését, az egyik verzió lehet a 6 év alsó, 3 év felső felosztás. Ez esetben a kistelepülések diákjai iskolaközpontokban járnának felsőbe.
Nagy változások jöhetnek, teljesen átalakítják az általános iskolákat?
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre. A Magyar Nemzet arra emlékeztet: a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot.
Vélhetően az átalakítási tervek miatt írtak ki egy uniós pályázatot 2016-ban 200 intézmény fejlesztésére, ám ezt a projektet visszavonták – mondja most Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Nem csodálkozik, hogy ez megint előkerült, de hangsúlyozza, egy ilyen kérdést nem lehet eldönteni pusztán a pedagógusok száma vagy a diákok kompetenciamérésének eredménye alapján, a falu jövőjét is figyelembe kell venni.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
