48 ezer férőhely van a bölcsődékben: egyre kevesebb család csúszik le az ingyenes helyekről?

Jelenleg 48 ezer bölcsődei hely van az országban, ezt szeretnék a következő években 60 ezerre emelni - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden Budapesten, egy I. kerületi bölcsődében tartott sajtótájékoztatón.

  • eduline/mti
Fazekas István

Novák Katalin közölte, 2010-hez képest a másfélszeresére emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma, 20 milliárd forint költségvetési forrásból pedig további férőhelyek jöhetnek létre. 

Elmondta, az elmúlt években több mint 120 milliárd forintot fordítottak bölcsődei és óvodai férőhelyekre. Ebből csaknem ötezer új bölcsődei helyet hoztak létre és 11 ezret újítottak fel, az óvodák esetében pedig több mint 3100 új hely és több mint 58 ezer hely fejlesztése valósult meg.

Novák Katalin kitért arra is, hogy az elmúlt években megújították a bölcsődei ellátórendszert és új típusú bölcsődék kialakítását is lehetővé tették: a hagyományos mellett már mini, családi és munkahelyi bölcsődék is működnek.

Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozókat beemelték a pedagógus-életpályába, ami átlagosan 63 százalékos béremelkedést jelent. Emelték a középfokú vagy az alacsonyabb fokú végzettségűek bérét is, ez az ő esetükben átlagosan 40 százalékos többletet jelent - mondta.  Megjegyezte, csaknem 20 százalékkal nőtt a bölcsődei dolgozók száma, és egyre emelkedik a felsőfokú végzettségűek aránya is, köszönhetően a továbbképzési lehetőségeknek.

Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy idén a bölcsődék esetében feladatalapú finanszírozásra tértek át, aminek köszönhetően 3,5-szeresére emelkedett a finanszírozásra szánt költségvetési forrás. Ez annyit jelent, hogy a költségeket - figyelembe véve az önkormányzat anyagi mozgásterét - megtérítik, így már nem ráfizetéses bölcsődéket működtetni az önkormányzatoknak.

Az önkormányzatok meghatározhatnak térítési díjat, de ezzel a lehetőséggel a helyhatóságok kevesebb mint fele él - jegyezte meg.  Emellett a bölcsődés gyerekek csaknem 90 százaléka ingyen étkezik - fűzte hozzá Novák Katalin.

Nincs megoldás az óvodákból kitiltott kétévesek helyzetére?

Az óvodával összevont bölcsőde felszámolására nem csak pénz, szakemberi gárda sincsen. Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember - írja a Népszava.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.