Vári Anikó 2016 decemberében jelentkezett egy pedagógusi állására, és ugyanazon a napon közzétett egy posztot az egyik közösségi oldalon, a hír mellé pedig kritikus megjegyzéseket tett a magyar oktatáspolitikára. Néhány napra rá az intézmény igazgatója kérdőre vonta a már ott dolgozó nő férjét a bejegyzés miatt, majd elutasították a nő pályázatát.
A hvg.hu azt írja, Vári Anikónak meggyőződése, hogy a posztja miatt utasították el, az iskola igazgatója ugyanis először az ő felvételét javasolta egy levélváltásban, de pár nappal később már nyíltan megmondta a férjének, hogy nincsen szüksége kormánykritikus emberekre.
Egy beszélgetésben az igazgató utalt is rá, hogy az intézményt fenntartó minisztériumból érkezett olyan instrukció, hogy ne alkalmazzanak kritikus véleményt megfogalmazó embereket. Érdekesség, hogy az álláspályázaton indult másik jelentkezőnek nem volt tanári végzettsége, ami pedig a pályázatban feltételként volt feltüntetve, végül mégis őt választották.
Az elutasított nő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért segítségével, azt szeretnék, hogy a hatóság állapítsa meg az iskola jogsértését, a nőt ugyanis politikai véleménye alapján diszkriminálták. Az eljárás során tanúkkal és más bizonyítékokkal sikerült valószínűsíteniük, hogy ténylegesen diszkrimináció történt, ez alapján az EBH elmarasztalta az iskolát és az eljárási költség megfizetésén túl kötelezte az intézményt 300 000 forint bírság megfizetésére is. Az iskola ezt a döntést az illetékes bíróság előtt megtámadta.
Kiverték a biztosítékot a botrányos igazgatóválasztások, változást akar az NPK
Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet" kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál - mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
