"Iszonyatos mennyiségű tananyag" - miért rossz, ha egy diáknak hét-nyolc órája van?

„Mind a tanárok, mind a diákok óraszáma emelkedett az elmúlt években. A gyerekektől a gyerekkorukat, a kamaszoktól a kamaszkorukat veszik el” - mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV-nek.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Sulyok Blanka szerint semmi értelme nincs a hetedik, nyolcadik órának, „addigra olyan állapotban vannak a gyerekek, olyan mentális és fizikai kimerültségben vannak, hogy embertpróbáló bármi értelmeset csinálni”.

Az ATV-nek elmondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot. „Jelenleg a NAT iszonyatos mennyiségű tananyagot ír elő, ez generálja ezt a sok órát” - magyarázta, hozzátéve: az új Nemzeti alaptanterv korábban nyilvánosságra hozott koncepciójában nyoma sincs a tananyagcsökkentésnek.

A Tanítanék Mozgalom képviselője kiemelte: az elmúlt öt évben százezer 18 éven aluli esett ki az iskolarendszerből, úgy látja, a jelenlegi leterheltség mellett ugyanis stabil családi és anyagi háttérrel sem könnyű elvégezni a középiskolát, „azokról a gyerekekről nem is beszélve, akik anyagi okok miatt kénytelenek az iskola mellett dolgozni”.

Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint

Egy nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar diákok jóval több időt töltenek házi feladat írásával, mint külföldi társaik többsége. A tanulók rendszeres kötelező feladatai akár heti 38-40 órára is rúghatnak. Sok iskolában az ebédeltetésre sincs elég idő, van, ahol a gyerekek délután fél négykor jutnak leghamarabb ételhez - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna