Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
Országosan mintegy 180-200 ezer diák dolgozik évente, közülük 130 ezren iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ennyi fiatalt érinthet az a napokban benyújtott törvényjavaslat, amelyet a diákmunka bérezésével kapcsolatban dolgoztak ki – írta a Magyar Nemzet.
Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők javaslata arról szól, hogy a diákokat a munkaadókkal összekötő iskolaszövetkezeteket szolgáltatási díj illeti meg, amelynek 85 százalékát kapják meg a diákok bérként, illetve egyéb juttatásként, a fennmaradó 15 százalék viszont a szövetkezeteké.
A kormányzati kommunikációval ellentétben azonban nincs szó arról, hogy a diákok új minimálbért kapnának, vagy hogy emelnék a fizetésüket. A munka törvénykönyve eddig is egyértelműen előírta, hogy bruttó 604 forint a legkisebb adható órabér. Ez pedig továbbra sem fog változni.
Ez közvetlenül nem jelent pluszpénzt a diákoknak, sőt a piaci folyamatokba való állami beavatkozás egyenesen aggályos. A törvényjavaslat kevésbé a diákságnak, sokkal inkább a közvetítőiknek szól. A szolgáltatási díj előírásával ugyanis helyzetbe hozhatják azokat a piacvezető, nagy szövetkezeteket, amelyek korábban (a piac kisebb szereplőit kiszorítva) letörték az árakat, és ma jellemzően szűk árrésekkel dolgoznak.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint az is problematikus, hogy nem derül ki a törvényjavaslatból, milyen szankciókat alkalmazhat az adóhatóság, ha valaki nem tartja be a 15 százalékos szabályt, illetőleg kérdéses az is, hogy a már hatályban lévő szerződésekre vonatkozna-e az új jogszabály.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
