Nem elsősorban a diákok, sokkal inkább egyes iskolaszövetkezetek járhatnak jól a diákmunka bérezéséhez kapcsolódó új törvényjavaslattal, amely rögzíti a közvetítőknek járó minimális szolgáltatási díjat – írta a Magyar Nemzet.
Országosan mintegy 180-200 ezer diák dolgozik évente, közülük 130 ezren iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ennyi fiatalt érinthet az a napokban benyújtott törvényjavaslat, amelyet a diákmunka bérezésével kapcsolatban dolgoztak ki – írta a Magyar Nemzet.
Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők javaslata arról szól, hogy a diákokat a munkaadókkal összekötő iskolaszövetkezeteket szolgáltatási díj illeti meg, amelynek 85 százalékát kapják meg a diákok bérként, illetve egyéb juttatásként, a fennmaradó 15 százalék viszont a szövetkezeteké.
A kormányzati kommunikációval ellentétben azonban nincs szó arról, hogy a diákok új minimálbért kapnának, vagy hogy emelnék a fizetésüket. A munka törvénykönyve eddig is egyértelműen előírta, hogy bruttó 604 forint a legkisebb adható órabér. Ez pedig továbbra sem fog változni.
Ez közvetlenül nem jelent pluszpénzt a diákoknak, sőt a piaci folyamatokba való állami beavatkozás egyenesen aggályos. A törvényjavaslat kevésbé a diákságnak, sokkal inkább a közvetítőiknek szól. A szolgáltatási díj előírásával ugyanis helyzetbe hozhatják azokat a piacvezető, nagy szövetkezeteket, amelyek korábban (a piac kisebb szereplőit kiszorítva) letörték az árakat, és ma jellemzően szűk árrésekkel dolgoznak.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint az is problematikus, hogy nem derül ki a törvényjavaslatból, milyen szankciókat alkalmazhat az adóhatóság, ha valaki nem tartja be a 15 százalékos szabályt, illetőleg kérdéses az is, hogy a már hatályban lévő szerződésekre vonatkozna-e az új jogszabály.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
