Nem elsősorban a diákok, sokkal inkább egyes iskolaszövetkezetek járhatnak jól a diákmunka bérezéséhez kapcsolódó új törvényjavaslattal, amely rögzíti a közvetítőknek járó minimális szolgáltatási díjat – írta a Magyar Nemzet.
Országosan mintegy 180-200 ezer diák dolgozik évente, közülük 130 ezren iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ennyi fiatalt érinthet az a napokban benyújtott törvényjavaslat, amelyet a diákmunka bérezésével kapcsolatban dolgoztak ki – írta a Magyar Nemzet.
Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők javaslata arról szól, hogy a diákokat a munkaadókkal összekötő iskolaszövetkezeteket szolgáltatási díj illeti meg, amelynek 85 százalékát kapják meg a diákok bérként, illetve egyéb juttatásként, a fennmaradó 15 százalék viszont a szövetkezeteké.
A kormányzati kommunikációval ellentétben azonban nincs szó arról, hogy a diákok új minimálbért kapnának, vagy hogy emelnék a fizetésüket. A munka törvénykönyve eddig is egyértelműen előírta, hogy bruttó 604 forint a legkisebb adható órabér. Ez pedig továbbra sem fog változni.
Ez közvetlenül nem jelent pluszpénzt a diákoknak, sőt a piaci folyamatokba való állami beavatkozás egyenesen aggályos. A törvényjavaslat kevésbé a diákságnak, sokkal inkább a közvetítőiknek szól. A szolgáltatási díj előírásával ugyanis helyzetbe hozhatják azokat a piacvezető, nagy szövetkezeteket, amelyek korábban (a piac kisebb szereplőit kiszorítva) letörték az árakat, és ma jellemzően szűk árrésekkel dolgoznak.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint az is problematikus, hogy nem derül ki a törvényjavaslatból, milyen szankciókat alkalmazhat az adóhatóság, ha valaki nem tartja be a 15 százalékos szabályt, illetőleg kérdéses az is, hogy a már hatályban lévő szerződésekre vonatkozna-e az új jogszabály.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
