Nem kaptak támogatást, önkéntesek és tanárok festik ki az egyik érdi iskolát

Az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola kimaradt a Modern Városok Program iskolafelújítási programjából, és a tankerülethez benyújtott felújítási pályázata sem járt sikerrel, ezért most önkéntesek, civilek és az ott dolgozók festik ki az épületet.

  • Eduline
pixabay

A Mérce azt írja, az iskola igazgatója, Sátori Boglárka szerint azonban az összes épület külső-belső felújításra szorul: nincs szigetelés, az egyik épület tetejéről hullik a cserép, emiatt be is ázik. A nyílászáról régiek, a fűtés korszerűtlen.

Az iskolában enyhe és középfokban értelmi sérült, autista, súlyosan és halmozottan sérült gyerekek oktatása folyik. A gyerekek speciális foglalkozásokon vesznek részt kis csoportokban, az oktatás négy épületben, három telephelyen folyik, melyek közül egyben sincs megoldva az akadálymentesítés, ami azért problémás, mert a gyerekeket állapotuk miatt sokszor nehéz az épületek között mozgatni.

Miután az iskola magára maradt a problémával, a TündérPakk Alapítvány jótékonysági nyolc tanterem kifestését szervezte meg: a festékek és a kifestendő felület javításához szükséges anyagok adományként kerültek az iskolába, az eszközöket a tankerület biztosítja. A közösségi festés Facebook-eseménye szerint az iskola dolgozói mellett 32 önkéntes lesz ott, de várják további segítők jelentkezését is.

Miért a szülőknek kell megvenniük az iskolapadot és kifesteniük az iskolát?

Iskolát festeni invitálták a szülőket egy törökbálinti iskolában, ami nem egyedi példa, találtunk oktatási intézményt, ahol függönyök varrására kérték az oda járó gyerekek családját vagy "székprogramot" hirdettek a folyosók berendezése érdekében - írja a hvg.hu. „Az iskola tisztasági festését minden évben nyáron végeztettük el. Az elmúlt nyáron a Tankerületi Központ finanszírozta mindkét épület teljes festését.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.