Nem kaptak támogatást, önkéntesek és tanárok festik ki az egyik érdi iskolát

Az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola kimaradt a Modern Városok Program iskolafelújítási programjából, és a tankerülethez benyújtott felújítási pályázata sem járt sikerrel, ezért most önkéntesek, civilek és az ott dolgozók festik ki az épületet.

  • Eduline
pixabay

A Mérce azt írja, az iskola igazgatója, Sátori Boglárka szerint azonban az összes épület külső-belső felújításra szorul: nincs szigetelés, az egyik épület tetejéről hullik a cserép, emiatt be is ázik. A nyílászáról régiek, a fűtés korszerűtlen.

Az iskolában enyhe és középfokban értelmi sérült, autista, súlyosan és halmozottan sérült gyerekek oktatása folyik. A gyerekek speciális foglalkozásokon vesznek részt kis csoportokban, az oktatás négy épületben, három telephelyen folyik, melyek közül egyben sincs megoldva az akadálymentesítés, ami azért problémás, mert a gyerekeket állapotuk miatt sokszor nehéz az épületek között mozgatni.

Miután az iskola magára maradt a problémával, a TündérPakk Alapítvány jótékonysági nyolc tanterem kifestését szervezte meg: a festékek és a kifestendő felület javításához szükséges anyagok adományként kerültek az iskolába, az eszközöket a tankerület biztosítja. A közösségi festés Facebook-eseménye szerint az iskola dolgozói mellett 32 önkéntes lesz ott, de várják további segítők jelentkezését is.

Miért a szülőknek kell megvenniük az iskolapadot és kifesteniük az iskolát?

Iskolát festeni invitálták a szülőket egy törökbálinti iskolában, ami nem egyedi példa, találtunk oktatási intézményt, ahol függönyök varrására kérték az oda járó gyerekek családját vagy "székprogramot" hirdettek a folyosók berendezése érdekében - írja a hvg.hu. „Az iskola tisztasági festését minden évben nyáron végeztettük el. Az elmúlt nyáron a Tankerületi Központ finanszírozta mindkét épület teljes festését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.