Az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola kimaradt a Modern Városok Program iskolafelújítási programjából, és a tankerülethez benyújtott felújítási pályázata sem járt sikerrel, ezért most önkéntesek, civilek és az ott dolgozók festik ki az épületet.
A Mérce azt írja, az iskola igazgatója, Sátori Boglárka szerint azonban az összes épület külső-belső felújításra szorul: nincs szigetelés, az egyik épület tetejéről hullik a cserép, emiatt be is ázik. A nyílászáról régiek, a fűtés korszerűtlen.
Az iskolában enyhe és középfokban értelmi sérült, autista, súlyosan és halmozottan sérült gyerekek oktatása folyik. A gyerekek speciális foglalkozásokon vesznek részt kis csoportokban, az oktatás négy épületben, három telephelyen folyik, melyek közül egyben sincs megoldva az akadálymentesítés, ami azért problémás, mert a gyerekeket állapotuk miatt sokszor nehéz az épületek között mozgatni.
Miután az iskola magára maradt a problémával, a TündérPakk Alapítvány jótékonysági nyolc tanterem kifestését szervezte meg: a festékek és a kifestendő felület javításához szükséges anyagok adományként kerültek az iskolába, az eszközöket a tankerület biztosítja. A közösségi festés Facebook-eseménye szerint az iskola dolgozói mellett 32 önkéntes lesz ott, de várják további segítők jelentkezését is.
Miért a szülőknek kell megvenniük az iskolapadot és kifesteniük az iskolát?
Iskolát festeni invitálták a szülőket egy törökbálinti iskolában, ami nem egyedi példa, találtunk oktatási intézményt, ahol függönyök varrására kérték az oda járó gyerekek családját vagy "székprogramot" hirdettek a folyosók berendezése érdekében - írja a hvg.hu. „Az iskola tisztasági festését minden évben nyáron végeztettük el. Az elmúlt nyáron a Tankerületi Központ finanszírozta mindkét épület teljes festését.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
