Nem kaptak támogatást, önkéntesek és tanárok festik ki az egyik érdi iskolát

Az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola kimaradt a Modern Városok Program iskolafelújítási programjából, és a tankerülethez benyújtott felújítási pályázata sem járt sikerrel, ezért most önkéntesek, civilek és az ott dolgozók festik ki az épületet.

  • Eduline
pixabay

A Mérce azt írja, az iskola igazgatója, Sátori Boglárka szerint azonban az összes épület külső-belső felújításra szorul: nincs szigetelés, az egyik épület tetejéről hullik a cserép, emiatt be is ázik. A nyílászáról régiek, a fűtés korszerűtlen.

Az iskolában enyhe és középfokban értelmi sérült, autista, súlyosan és halmozottan sérült gyerekek oktatása folyik. A gyerekek speciális foglalkozásokon vesznek részt kis csoportokban, az oktatás négy épületben, három telephelyen folyik, melyek közül egyben sincs megoldva az akadálymentesítés, ami azért problémás, mert a gyerekeket állapotuk miatt sokszor nehéz az épületek között mozgatni.

Miután az iskola magára maradt a problémával, a TündérPakk Alapítvány jótékonysági nyolc tanterem kifestését szervezte meg: a festékek és a kifestendő felület javításához szükséges anyagok adományként kerültek az iskolába, az eszközöket a tankerület biztosítja. A közösségi festés Facebook-eseménye szerint az iskola dolgozói mellett 32 önkéntes lesz ott, de várják további segítők jelentkezését is.

Miért a szülőknek kell megvenniük az iskolapadot és kifesteniük az iskolát?

Iskolát festeni invitálták a szülőket egy törökbálinti iskolában, ami nem egyedi példa, találtunk oktatási intézményt, ahol függönyök varrására kérték az oda járó gyerekek családját vagy "székprogramot" hirdettek a folyosók berendezése érdekében - írja a hvg.hu. „Az iskola tisztasági festését minden évben nyáron végeztettük el. Az elmúlt nyáron a Tankerületi Központ finanszírozta mindkét épület teljes festését.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.