Bírósághoz fordul Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az oktatási államtitkár...
Bírósághoz fordul Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az oktatási államtitkár egy televízióműsorban tett kijelentése miatt.
Az érdekvédő csütörtökön küldött közleményében felidézte, hogy a Magyar Televízió november 22-i Az Este című műsorában az államtitkár rendkívül dehonesztáló kifejezésekkel illette.
Mendrey László szerint az államtitkár súlyosan sértő álláspontot fogalmazott meg személyét, pedagógus szakmai munkáját illetően. Ezzel - véleménye szerint - megsértette személyiségi és jó hírnévhez való jogát, és ezzel együtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét is.
Az államtitkárnak írt tiltakozásában jelezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy egy kizárólag szakmai kérdést személyes síkra terelve próbáljon "kezelni", egyben felajánlotta, kész bárhol, bármikor nyilvános szakmai dialógust folytatni vele a köznevelési törvényről. Felvetésére mind ez ideig nem kapott választ - tette hozzá.
Közölte: jogi szakemberük elemezte az államtitkári interjút, és arra a következtetésre jutott, hogy az ott elhangzott kijelentések túlmentek a tolerálhatóság határán. Ennek ismeretében döntöttek úgy, hogy megteszik a jogi rendezéshez szükséges lépéseket, és bírósághoz fordulnak. Erről a lépésről szerdán levélben tájékoztatta az államtitkárt.
Hoffmann Rózsa november 22-én a televízióműsorban azt mondta a szakszervezeti vezetőnek a törvényjavaslatot illető kritikai észrevételeire reagálva, hogy "tudja, én most nagyon kemény dolgot fogok mondani. De én nem engednék iskolába gyerekek közé olyan embert, aki többedszer hazudik. Ez nem igaz, hogy jövőre bevezetjük a pedagógusok magasabb időbeosztását." Hozzátette: szándékos megtévesztés, zavarkeltés, amit tesz, nem méltó egy pedagógushoz, szakszervezeti vezetőhöz; neki az a dolga, hogy védje a pedagógusok érdekeit, de nem az a dolga, hogy hazudjon és megtévesszen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
