A törvénysértő adatkezelésen túl az érintett tanárok és diákok több alapjogát is sértette a balatonalmádi gimnázium...
A törvénysértő adatkezelésen túl az érintett tanárok és diákok több alapjogát is sértette a balatonalmádi gimnázium igazgatójának eljárása a "listázásként" elhíresült ügyben, és az alapvető jogok biztosa szerint az intézményfenntartó is hibázott - közölte Szabó Máté hivatala pénteken az MTI-vel.
A biztos szerint az eset rávilágított az iskolai "politizálás" fogalmával és kereteivel kapcsolatos bizonytalanságra, ezért Szabó Máté nyilvános szakmai állásfoglalás kialakítását javasolja.
A közlemény emlékeztetett: az alapvető jogok biztosa 2012 december közepén rendelt el vizsgálatot annak az értesülésnek az alapján, hogy a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnáziumban a diákokat és tanárokat az igazgatói irodában kikérdezték, szóba kerültek-e az iskolában a felsőoktatással kapcsolatos tüntetések, sztrájkok, a beszélgetésekről pedig jegyzőkönyv készült. Felmerült az információs önrendelkezési jog sérelme is, ezért Szabó Máté alapjogi biztos vizsgálatra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Az adatvédelmi hatóság határozatában jogsértést állapított meg, és pénzbírsággal sújtotta a gimnáziumot.
A hivatal közleménye szerint az igazgató eljárásával kapcsolatban az ombudsman további alapjogi problémákat is megállapított. Az ügy azzal kezdődött, hogy egy névtelen, és mint kiderült, megalapozatlan szülői panasz "politizálással" vádolta meg az egyik tanárt - emlékeztetett a közlemény.
"Az igazgató a megyei intézményfenntartó központtól e névtelen panasz nyomán kapott utasítást, és formalizált külsőségek közepette, de megfelelő előzetes tájékoztatás nélkül, szúrópróbaszerűen hallgatott ki tanárokat és diákokat, a válaszaik tartalmát pedig rögzítette" - írták. Hozzátették: az ombudsman arra jutott, hogy a vizsgálat módszere és a végrehajtás módja sértette az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát. Az is kiderült, hogy az igazgató a pedagógusok és a végzősök politikai véleményéről is meg kívánt győződni, ami aggályos a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésével kapcsolatban - tartalmazza a közlemény.
A biztos szerint a megyei intézményfenntartó központ általános jellegű problémafelvetést tartalmazó, de a jogi kereteket mellőző utasítása nem felelt meg a jogbiztonság elemi követelményeinek.
A gyermeki jogok védelméért kiemelten felelős ombudsman rámutatott, hogy a tanulók az iskolai közösségben különösen kiszolgáltatottak, az őket érintő bármely eljárás során fokozottan kell ügyelni valamennyi alapvető garancia betartására. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen aggályos az a gyakorlat, amely a nemzeti köznevelési törvény iskolai pártpolitizálásra vonatkozó, indokolt tilalmát kiterjesztve a közéleti kérdésekben való megnyilvánulást is vizsgálandónak minősíti. A biztos kiemelte: veszélyes az is, ha magát a közéletet zárjuk ki az iskolából. Szerinte ez nem lehetséges, és nem is kívánatos. Szabó Máté szerint veszélyes az is, ha közvetve vagy közvetlenül pártpolitikai színvallásra késztetik a diákot vagy a pedagógust.
Az ombudsman úgy látja, hogy átgondolásra érdemes az iskolai pártpolitizálás tilalmához kapcsolódó olyan szakmai állásfoglalás kialakítása, amely figyelembe veszi az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát és a világnézetileg semleges állami iskola funkcióját.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
