Megtiltották az anyanyelvi beszédet az alsó-ausztriai iskolában

Megtiltották az idegen nyelv használatát az alsó-ausztriai Mödlingben található iskolában, az igazgatói határozat szerint az intézményben a tanórákon kívül is csak németül lehet beszélni.

  • MTI
pixabay.com

Nagy felháborodást keltett a Vienna Business School kereskedelmi iskola igazgatójának az intézkedése, amelyet arra hivatkozva hozott meg, hogy egy albán diák összetűzésbe került az iskola macedón nemzetiségű takarítójával, a vitába egy török diák is belekeveredett.

Az igazgatói utasítás szerint az iskola épületében, még az óraközi szünetekben is csak németül lehet kommunikálni, kivéve az angol, spanyol, olasz és francia nyelvi tanórákat. A szabályozás kitér arra is, hogy amennyiben a diák a német nyelven nem beszélő szülőjével telefonál, csak az iskolának abban a helyiségében teheti, ahol nem tartózkodik más, akit "sérthetne" a helyzet.

A Fonds der Wiener Kaufmannschaft elnevezésű alapítvány hat hasonló profilú iskolát üzemeltet Bécsben és Alsó-Ausztriában, köztük a mödlingi intézményt is. Az alapítvány illetékese a már a közösségi oldalakon is keringő utasítást úgy magyarázta, hogy annak nem éppen szerencsés megfogalmazásával túllőttek a célon, az igazgató nem tiltani akart, hanem csak arra szeretett volna rámutatni, hogy az oktatás hivatalos nyelve a német. Szerinte a nyelvi zűrzavar csak félreértésekhez vezethet, hiszen a szóban forgó konfliktust is akkor lehetett volna jól feloldani, ha a vitában részt vevők közös nyelvén, németül keresik a megoldást. Hangsúlyozta: a diákok egymás között továbbra is olyan nyelvet használhatnak, amilyet akarnak.

Elmondta továbbá, hogy az általuk működtetett iskolák hagyományukban és értékeik szerint a kultúrák, nemzetek és vallások közötti párbeszédet támogatják, jelenleg harminc különböző nemzetiségű diák tanul az intézményekben.

A diákok érdekvédelemi szervezetének (AKS) tartományi vezetője rasszistának értékelte a szabályozást és elmondta: tudatos kirekesztésről van szó, ha a diákokat arra kényszerítik, hogy csak elvonulva beszélhetnek szüleikkel telefonon.

Az SOS Mitmensch osztrák emberjogi szervezet is bírálta az igazgatói határozatot, rámutatva, hogy az anyanyelven való kommunikáció megtiltása a diákok identitását is erősen sértheti.

Ausztriában szeretnétek továbbtanulni? Megmutatjuk, mi kell hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.