Nem készít fel az életre, burokban nő fel a gyerek, nem tanul majd fegyelmet - tényleg ilyen "vádpontokkal" kell szembenézniük azoknak a szülőknek, akik alternatív iskolát választanak a gyermeküknek?
"Kell egy hely, ahol az elkövetkező évek nagy részét szívesen töltjük el" - olvasható a Szülő 2.0 oldalon megjelent bejegyzésben, amelynek szerzője azt írja, "bármikor szóba jött az iskolaválasztás kérdése, a top 10 vádpontból biztos, hogy megkaptam legalább kettőt-hármat, hogy miképp fogom tönkretenni a gyermekem jövőjét, ha bedőlök az alternatív iskolák bármelyikének".
A tanítónéni a lényeg, nem az iskola!
Nem készít fel az életreBurokban nő fel, a valóság nem ilyenNincs átjárás a normál iskolákbaNem tanul majd tiszteletetNem tanul majd fegyelmetNem készít fel a felvételireNem adják le rendesen az anyagotEgész nap csak babzsákot dobálnak és játszanakCsak figyelemzavaros gyerekek járnak ilyen helyre+ 1. Tetőtől talpig csillámtetkóban és sminkben fog járni már 7 évesen (még csak 6, de a csillámtetkón már rég túl vagyunk)
"Egy ilyen beszélgetés során egy anyuka, miután a fenti listát nagyjából kipipálta, azt is elmesélte, hogy mennyire lelkes, mert megtalálta álmai munkahelyét. Az új munka, amiben van végre kihívás, fejlődési lehetőség, leteheti a kiskosztümöt és a robot üzemmódot, nem kellene napi 10 órában kidolgoznia a lelkét, rugalmas munkaidőben érdekes projekten fog dolgozni és non plus ultra még az oviba is odaér majd 4 órára. Megdöbbentő volt hallgatni, milyen különböző szempontokat sorolt fel az álommeló és az ideális iskola meghatározásakor, pedig a kettő szerintem nem áll olyan messze egymástól" - olvasható a bejegyzésben.
Menekítik a szülők a gyerekeiket az állami oktatásból, nagy a tolongás az alapítványi iskolákban
Hatalmas a túljelentkezés az alternatív iskolákban, ám mivel az elsősöket nem lehet felvételiztetni, a szülők egymással versengenek minden erőforrásukat bevetve. A Vasárnap Hírek azt írja, az állami iskolák uniformizált légköre rengeteg szülőt arra sarkall, hogy valamilyen más utat keressen.
„Nálunk nem lesznek egységes, frontális foglalkozások" - indul az AKG általános iskolája
Nem lesznek tantárgyak, helyette kompetenciaterületeket határoznak meg, a napirendet pedig nem az óra-szünet-csengő háromszögre fűzik majd fel - mondta az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptemberben induló általános iskolájáról Niedermüller Anna, a projekt felelőse. Hogyan értékelik majd a diákokat, és miért lesz „majdnemiskola" az „AKG általános"?
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
