Nem létező diákok után vettek fel állami támogatást egy alapítványi iskolában

Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul igényeltek állami támogatást diákok után - közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-vel. A végzés nem jogerős.

  • MTI
pixabay.com

Toma Attila elmondta, M. I.-t H. M.-t és Sz. D.-t vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítják.

A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. megállapodott abban, hogy az előbbi által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A folyósító hatóságot megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban - ismertette a szóvivő.

A két gyanúsított - a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében - a látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálta duzzasztani. A gyanú szerint H. M. felügyelte az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és a pénzügyi irányítást, Sz. D. feladata pedig az volt, hogy rávegyen a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem akarnak részt venni az órákon.

Utóbbi gyanúsított több település lakosságát felkereste és a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket - tette hozzá Toma Attila. A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

Nyolcszáz nem létező diák után vettek fel állami támogatást két tánciskolában

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat pedagógust, aki két tánciskola több mint nyolcszáz nem létező diákja után az évek alatt 61 millió forint állami támogatást vett fel jogtalanul - közölte a főügyészség vezetője csütörtökön.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.