Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul igényeltek állami támogatást diákok után - közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-vel. A végzés nem jogerős.
Toma Attila elmondta, M. I.-t H. M.-t és Sz. D.-t vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítják.
A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. megállapodott abban, hogy az előbbi által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A folyósító hatóságot megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban - ismertette a szóvivő.
A két gyanúsított - a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében - a látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálta duzzasztani. A gyanú szerint H. M. felügyelte az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és a pénzügyi irányítást, Sz. D. feladata pedig az volt, hogy rávegyen a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem akarnak részt venni az órákon.
Utóbbi gyanúsított több település lakosságát felkereste és a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket - tette hozzá Toma Attila. A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.
Nyolcszáz nem létező diák után vettek fel állami támogatást két tánciskolában
Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat pedagógust, aki két tánciskola több mint nyolcszáz nem létező diákja után az évek alatt 61 millió forint állami támogatást vett fel jogtalanul - közölte a főügyészség vezetője csütörtökön.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
