Nem létező diákok után vettek fel állami támogatást egy alapítványi iskolában

Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul igényeltek állami támogatást diákok után - közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-vel. A végzés nem jogerős.

  • MTI
pixabay.com

Toma Attila elmondta, M. I.-t H. M.-t és Sz. D.-t vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítják.

 

A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. megállapodott abban, hogy az előbbi által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A folyósító hatóságot megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban - ismertette a szóvivő.

 

A két gyanúsított - a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében - a látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálta duzzasztani. A gyanú szerint H. M. felügyelte az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és a pénzügyi irányítást, Sz. D. feladata pedig az volt, hogy rávegyen a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem akarnak részt venni az órákon.

 

Utóbbi gyanúsított több település lakosságát felkereste és a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket - tette hozzá Toma Attila. A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

Nyolcszáz nem létező diák után vettek fel állami támogatást két tánciskolában

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat pedagógust, aki két tánciskola több mint nyolcszáz nem létező diákja után az évek alatt 61 millió forint állami támogatást vett fel jogtalanul - közölte a főügyészség vezetője csütörtökön.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.