Gondolkodtál már azon, miért látsz jobban, ha hunyorogsz? Egyszerű magyarázata van.
A látás nagyjából úgy működik, hogy a tárgyakról, vagyis a látványról visszaverődő fény bejut a szemünkbe a szemlencsén keresztül, ami összegyűjti és a retinára küldi a sugarakat. Itt különböző funkciójú fotoreceptorok, a pálcikák és a csapok alakítják a fényt az agy által értelmezhető jelekké, amelyek a látóidegen át jutnak el a központi idegrendszerbe – írta az Index.
Ha közelebbi és távolabbi dolgokra felváltva összpontosítunk, a szemlencse a természetes rugalmasságát kihasználva változtatja az alakját, hogy a tér különböző pontjairól érkező fénysugarak közül az éppen szükségeseket gyűjtse be a megfelelő helyre. Ez a rugalmasság azonban véges, és ha valamiért nem sikerül elég jól fókuszálni a fényt, nem lesz elég éles a végeredmény. Ilyenkor kezdünk el ösztönösen hunyorogni. Ekkor két dolog történik: megváltozik a szemgolyónk formája és a beengedett fény mennyisége.
Amikor a hunyorítással a szemizmokat összehúzódásra kényszerítjük, azok összenyomják a szemet, így a beáramló fény közvetlenül a látógödörre esik. Ez azért jó, mert itt pálcikák csak elvétve, csapok viszont sűrűn tömött sorokban találhatók, ezért a retinának ez a területe felelős az éleslátásért (és egyébként a színérzékelésért is). Alapvetően ezen az elven működik a szemüveg is, amikor segít hatékonyabban fókuszálni a fényt az ideálistól eltérő formájú szemnek.
Emellett az is nehezítheti az éleslátást, hogy az épp nézett dolgon kívül sok más helyről is áramlik a retina felé a fény. A hunyorgás fontosabbik funkciója, hogy ilyenkor magát a rést is leszűkítjük, amelyen a fény bejuthat a szembe, így kevesebb fénysugár kevesebb irányból éri el a retinát, amitől ugyan kicsit sötétebb lesz a kép, viszont kisebb területre kell a szemnek összpontosítania. Ezért van az, hogy ha egy apró lyukon nézünk keresztül, akkor kisebb látótérben, de élesebben látunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
