Újabb tévhitet döntünk meg - tuti, hogy te is rosszul tudtad ezt eddig

Mi a helyzet azzal a híres bukással, részt vett-e az atombomba fejlesztésében, miért kellett kimenteni egy felborult vitorlásból, és hogy-hogy nem lett végül Izrael miniszterelnöke?

  • Eduline

A német származású elméleti fizikust, Albert Einsteint a huszadik század legjelentősebb tudósának tartják, az ő nevéhez fűződik a relativitáselmélet, de alkotott a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia területein is. 1921-ben, 42 éves korában megkapta a fizikai Nobel-díjat. Összegyűjtöttünk róla öt érdekességet, amiről még biztosan nem hallottatok.

Ismert városi legenda, hogy Einstein gyerekkorában olyan rossz tanuló volt, hogy meg is bukott matematikából - ez azonban nem igaz. Einstein világéletében jó tanuló volt, matematikából és fizikából pedig már gyerekként kiemelkedően teljesített. A legenda onnan származhat, hogy a felvételije valóban nem sikerült elsőre: Németországban járt középiskolába, majd 16 évesen, a kortársainál két évvel korábban felvételizett a zürichi műszaki egyetemre, ahová csak azért nem vették fel, mert a francia nem ment neki elég jól. Következő évben viszont - tehát még mindig a megszokottnál korábban - bekerült. A részleteket itt olvashatjátok.

Wikipédia

1930-ban a magyar származású Szilárd Leóval - aki Einstein korábbi diákja volt - kidolgoztak egy környezetbarát, úgynevezett abszorpciós hűtőszekrényt, mely sűrített gázzal működött. Erre azután került sor, hogy Einstein döbbenve olvasta a hírt, hogy egy berlini család meghalt a hűtőjükből kiszabaduló mérgező párától. Einstein és Szilárd hűtőszekrényét azonban hamar kiszorította a hatékonyabb, ugyanakkor sokkal környezetrombolóbb freonos hűtő - amelyet a freon ózonkárosító hatása miatt ma már nem gyártanak.

Einstein ugyan nem vett részt az atombomba kifejlesztésében és a Manhattan-tervben - mivel túlzottan baloldali szemlélete miatt fennakadt a biztonsági átvilágításon - de a Franklin Rooseveltnek írt, az uránhasadásos bombákról szóló levelei, illetve a híres E=mc² képlet segítette a nukleáris fegyverek fejlesztését. Pacifistaként később megbánta, hogy egyáltalán ennyivel hozzájárult a háborúhoz. "Ha tudtam volna, hogy a németeknek nem sikerül kifejleszteniük az atombombát, nem tettem volna semmit" - mondta a Newsweeknek.

Ha nem lett volna olyan visszahúzódó, Izrael miniszterelnöke lehetett volna. Háim Weizmann, az ország első elnökének 1952-es halála után felajánlották a pozíciót az akkor 73 éves tudósnak, ő viszont visszautasította, mondván, hogy hiányzik belőle a "természetes adottság és tapasztalat ahhoz, hogy megfelelően kezelje az embereket".

Einstein imádott vitorlázni, de sajnos egyáltalán nem volt jó benne. A Long Island-i szomszédainak rendszeresen segíteniük kellett neki a felborult hajójával, amelyet egyszerűen csak Tinefnek, azaz "értéktelennek" keresztelt. Bár sosem tanult meg úszni, a vitorlázás mindezek ellenére élete végéig az egyik legkedveltebb hobbija maradt.

Még több tudományos érdekesség

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Ha keveset alszol, zseni leszel? Bizarr alvási szokásokat vizsgáltak.

Hihetetlen világ jön 30 év múlva: tabletták váltják fel a tanulást?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.