Zsarolták iskolatársaikat, felfüggesztett fogházbüntetést kaptak

Folytatólagosan elkövetett zsarolás, garázdaság és testi sértés bűntette miatt nem jogerősen felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte kedden a Berettyóújfalui Járásbíróság azt a három fiatalkorú vádlottat, akik egy berettyóújfalui középiskolában pénzt kértek diáktársaiktól, cserében azt ígérték, hogy nem bántják őket - közölte az ítélet után a Debreceni Törvényszék szóvivője.

  • MTI
Fazekas István

Tatár Tímea tájékoztatása szerint a bíróság az elsőrendű vádlottat egy év tíz hónap, a másodrendű vádlottat egy év hat hónap fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélte, a büntetés letöltését mindkét esetben három év próbaidőre felfüggesztette. A harmadrendű vádlottat garázdaságban és testi sértésben mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért nyolc hónap fiatalkorúak fogházában letöltendő, két évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.

A vádirat szerint a fiatalkorú vádlottak 2011-2012-ben egy berettyóújfalui szakképző intézetben tanultak. Több olyan diákot szemeltek ki, akik visszahúzódóbbak voltak, így könnyen kerülhettek áldozat szerepbe. 

A másodrendű vádlott 2011 decemberében egy iskolatársuktól 200 forintot követelt, és megfenyegette, ha nem hozza a pénzt és erről beszél bárkinek is, akkor megveri. Heteken át üldözte követelésével a fiút, aki előbb nővéréhez, majd a szüleihez fordult. A család számonkérése bántalmazásig fajult, a fiú apját és nővére barátját is az iskola folyosóján a vádlottak úgy megütötték, hogy mindkettőjüknek eltört az orrcsontja.

A harmadrendű vádlott 2012 januárjában egy másik, 15 éves fiút is kikezdett, aki az elsőrendű vádlottól és a harmadrendű vádlott bátyjától kért segítséget. A vádlott ezer forint "védelmi pénzt" kért a fiútól, néhány nap múlva azonban már ezerötszáz forintot követelt. A bírósági eljárás során kiderült, hogy a megzsarolt fiút még a közösségi oldalon is zaklatta a pénz miatt, és a fiú már annyira félt, hogy iskolába érkezése után azonnal haza is akart buszozni. Vesztére azonban a buszmegállóban összefutott zsarolójával, és odaadta a pénzt.

Pál Krisztina bíró indoklásában kiemelte: az egyik sértett szülei az osztályfőnöknek is jelezték a zsarolást, de első körben nem vették őket komolyan. Ez a zsarolás fajult néhány nappal később gátlástalan bántalmazássá. A folyosói brutális verekedés után állandó rendőri jelenlét volt az iskolában, illetve a rendőrök felvilágosítást is adtak a tanároknak és a szülőknek a bűncselekmények megelőzése érdekében. Az egyik sértett éppen ennek hatására tett feljelentést a vádlottak ellen.

Az elsőrendű vádlottnak híre volt az intézményben, erőszakos, öntörvényű embernek ismerték. Nem kizárt, hogy a tanúk közül többen emiatt változtatták meg korábbi terhelő vallomásukat a bírósági eljárás során. A verés brutális volt, a tanárok is megrendülten nyilatkoztak róla a bírósági tárgyaláson - ismertette a szóvivő.

A három vádlott pártfogói felügyelet alatt áll, és ha a szabályokat megszegik, le kell tölteniük a kiszabott fogházbüntetést. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az első- és a másodrendű vádlott és védőik tudomásul vették a határozatot, a harmadrendű vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.