Ha kérvényezi, visszatérhet Koszovóból Franciaországba tanulmányai folytatására az a roma származású lány, akinek...
Ha kérvényezi, visszatérhet Koszovóból Franciaországba tanulmányai folytatására az a roma származású lány, akinek kitoloncolása belpolitikai vihart kavart - jelentette be szombaton a France2 közszolgálati televízióban Francois Hollande államfő.
A francia elnök "emberiességi" megfontolásból döntött így. A kormány szombaton nyilvánosságra hozott közigazgatási vizsgálata ugyanis azt állapította meg, hogy a 15 éves lánynak és családjának kitoloncolása az érvényben lévő szabályoknak megfelelően történt, a rendőrök azonban nem eléggé körültekintően jártak el, amikor Leonarda Dibranit az osztálykiránduláson vették őrizetbe.
Hollande jelezte, hogy csak a lány térhet vissza, a családja nem. Az államfő elmondta: utasította a prefektusokat, tiltsák meg ezentúl a rendőröknek a rendezetlen helyzetű, de beiskolázott külföldi diákok előállítását az iskolai környezetben.
Csütörtökön és pénteken több ezer gimnazista követelte Párizs utcáin a kormánytól, hogy Leonardát engedjék vissza francia iskolájába, és a nemzetgyűlésben több kormánypárti képviselő is ennek érdekében emelt szót. Pénteken már ötven középiskolát foglaltak el a Leonarda, illetve egy örmény fiú kitoloncolása ellen tüntető diákok, Párizs utcáin pedig több ezer gimnazista tiltakozott. Galériánkat itt nézhetitek meg.
"Egyedül nem megyek vissza Franciaországba, nem hagyom el a családomat. Nemcsak nekem kell iskolába járni, testvéreim is vannak" - reagált a francia elnök bejelentésére a lány a koszovói Mitrovicában.
A lány 2009 év eleje óta élt Franciaországban a családjával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de szülei nem kapták meg a menekültstátust. A családot végül annak ellenére toloncolták Koszovóba, hogy az apán kívül a család egyik tagja sem élt ott korábban.
Resat Dibrani, a lány apja csütörtökön beismerte, hogy hazudott a francia hatóságoknak: csak ő született Koszovóban, koszovói származású roma felesége és hatból öt gyermekük Olaszországban jött a világra, a legkisebb, 17 hónapos gyerek pedig már Franciaországban született. Az apa azt remélte, hogy koszovói menekültként könnyebben kaphatnak letelepedési engedélyt Franciaországban, ahova hivatalos papírok nélkül érkeztek négy évvel ezelőtt, Olaszországból.
"Semmiképpen nem fogadom el, hogy a családomat szétválasszák" - hangsúlyozta az apa. Jelezte, hogy "mindenáron, ha kell erővel is" vissza fog menni Franciaországba a teljes családjával. Felesége, a 41 éves Xhemailia arra, hogy 15 éves lánya csak egyedül térhet vissza Franciaországba, azt üzente a francia elnöknek: "ha gyerekeket akar, csináljon magának".
Leonarda többször is elmondta a francia televízióknak és rádióknak, hogy csak franciául ért és beszél, állítólagos "hazájában", ahol korábban soha nem élt, külföldön érzi magát, nem tud iskolába járni, nem akar ott élni. "Haza akarok menni Franciaországba" - mondta sírva a lány, amikor megismerte a kitoloncolás körülményeiről készült vizsgálat tartalmát. Azt is elmondta, hogy együtt jár egy francia fiúval, Théóval, akit szeretne mielőbb viszontlátni.
A francia hatóságok szerint a 47 éves apának egyébként többször is volt dolga a francia rendőrséggel, az anya pedig nem mutatott szándékot a beilleszkedésre, annak ellenére, hogy valamennyi gyermekét iskolába járatta.
A koszovói belügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy a Dibrani családot a Franciaország és Koszovó közti visszatelepítési eljárás keretében fogadták be, és ha a család bizonyítani tudja koszovói gyökereit, akkor a családtagok megkapják a koszovói állampolgárságot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
