Ha kérvényezi, visszatérhet Koszovóból Franciaországba tanulmányai folytatására az a roma származású lány, akinek...
Ha kérvényezi, visszatérhet Koszovóból Franciaországba tanulmányai folytatására az a roma származású lány, akinek kitoloncolása belpolitikai vihart kavart - jelentette be szombaton a France2 közszolgálati televízióban Francois Hollande államfő.
A francia elnök "emberiességi" megfontolásból döntött így. A kormány szombaton nyilvánosságra hozott közigazgatási vizsgálata ugyanis azt állapította meg, hogy a 15 éves lánynak és családjának kitoloncolása az érvényben lévő szabályoknak megfelelően történt, a rendőrök azonban nem eléggé körültekintően jártak el, amikor Leonarda Dibranit az osztálykiránduláson vették őrizetbe.
Hollande jelezte, hogy csak a lány térhet vissza, a családja nem. Az államfő elmondta: utasította a prefektusokat, tiltsák meg ezentúl a rendőröknek a rendezetlen helyzetű, de beiskolázott külföldi diákok előállítását az iskolai környezetben.
Csütörtökön és pénteken több ezer gimnazista követelte Párizs utcáin a kormánytól, hogy Leonardát engedjék vissza francia iskolájába, és a nemzetgyűlésben több kormánypárti képviselő is ennek érdekében emelt szót. Pénteken már ötven középiskolát foglaltak el a Leonarda, illetve egy örmény fiú kitoloncolása ellen tüntető diákok, Párizs utcáin pedig több ezer gimnazista tiltakozott. Galériánkat itt nézhetitek meg.
"Egyedül nem megyek vissza Franciaországba, nem hagyom el a családomat. Nemcsak nekem kell iskolába járni, testvéreim is vannak" - reagált a francia elnök bejelentésére a lány a koszovói Mitrovicában.
A lány 2009 év eleje óta élt Franciaországban a családjával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de szülei nem kapták meg a menekültstátust. A családot végül annak ellenére toloncolták Koszovóba, hogy az apán kívül a család egyik tagja sem élt ott korábban.
Resat Dibrani, a lány apja csütörtökön beismerte, hogy hazudott a francia hatóságoknak: csak ő született Koszovóban, koszovói származású roma felesége és hatból öt gyermekük Olaszországban jött a világra, a legkisebb, 17 hónapos gyerek pedig már Franciaországban született. Az apa azt remélte, hogy koszovói menekültként könnyebben kaphatnak letelepedési engedélyt Franciaországban, ahova hivatalos papírok nélkül érkeztek négy évvel ezelőtt, Olaszországból.
"Semmiképpen nem fogadom el, hogy a családomat szétválasszák" - hangsúlyozta az apa. Jelezte, hogy "mindenáron, ha kell erővel is" vissza fog menni Franciaországba a teljes családjával. Felesége, a 41 éves Xhemailia arra, hogy 15 éves lánya csak egyedül térhet vissza Franciaországba, azt üzente a francia elnöknek: "ha gyerekeket akar, csináljon magának".
Leonarda többször is elmondta a francia televízióknak és rádióknak, hogy csak franciául ért és beszél, állítólagos "hazájában", ahol korábban soha nem élt, külföldön érzi magát, nem tud iskolába járni, nem akar ott élni. "Haza akarok menni Franciaországba" - mondta sírva a lány, amikor megismerte a kitoloncolás körülményeiről készült vizsgálat tartalmát. Azt is elmondta, hogy együtt jár egy francia fiúval, Théóval, akit szeretne mielőbb viszontlátni.
A francia hatóságok szerint a 47 éves apának egyébként többször is volt dolga a francia rendőrséggel, az anya pedig nem mutatott szándékot a beilleszkedésre, annak ellenére, hogy valamennyi gyermekét iskolába járatta.
A koszovói belügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy a Dibrani családot a Franciaország és Koszovó közti visszatelepítési eljárás keretében fogadták be, és ha a család bizonyítani tudja koszovói gyökereit, akkor a családtagok megkapják a koszovói állampolgárságot.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
