Visszakérnék iskoláikat az önkormányzatok

A több száz önkormányzatot tömörítő Magyar Önkormányzatok Szövetségének közoktatási konzultációs fórumán a kormányzati szereplőket leszámítva egyetértés volt abban, hogy vissza kell adni azoknak a településeknek az iskoláit, amelyek ezt igénylik.

  • eduline/mti

A MÖSZ kabinetének fórumán megjelentek az oktatási szakszervezetek és civil szervezetek képviselői is. A fórumot követően sajtótájékoztató tartott Gémesi György, a MÖSZ elnöke, mely során abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy érdemi párbeszéd indult el a fórumon, melyet májusban folytatnának. Hozzátette, hogy az önkormányzatok továbbra is szívesen működnek együtt egy hatékony közoktatás kialakításában.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi intézményfenntartó központ mérete túlságosan nagy ahhoz, hogy normálisan tudja működtetni a közoktatási rendszert, ugyanis nem képes figyelembe venni a hasznos helyi döntéseket. Álláspontja szerint bármilyen fenntartásba kerüljenek is az intézmények, a legfontosabb az, hogy megfelelő költségvetéssel lássák el azokat.

MTI

 Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt: ma a köznevelés alapkérdése, hogy az iskolák kapják vissza gazdasági, szakmai és jogi önállóságukat. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az állami működés nem jó - mondta -, ezért vissza kell adni az önkormányzatoknak az intézményfenntartás feladatát.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy felelősen gondolkodó szakember nem állíthatja azt, hogy minden rendben van a közoktatásban, hiszen napról napra "a lyukakat foltozzák be". A fórumon egyértelművé vált, hogy van alternatívája a jelenlegi rendszernek, az önkormányzatok ugyanis érdekeltek a fenntartás visszavételében - fűzte hozzá, megjegyezve: ehhez vissza kell adni számukra mindazon bevételt, amelyet az állam elvont.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék mozgalom képviseletében szólalt fel. Kifejtette, álláspontja szerint az államosítás kudarcot vallott, ezért az iskolákban is az önkormányzatiság megteremtése szükséges. Azt mondta, hogy a fórumon "valódi szereplők" ültek le tárgyalni egy meghatározó kérdésről, és mivel úgy tűnik, nagyrészt egyetértettek, folytatni kell az egyeztetést.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület, BFE) budaörsi polgármester, a MÖSZ polgármesteri tagozatának elnöke az önkormányzatok véleményét összegezve felidézte: a rendszerváltás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a helyi közösségek visszakapják az önrendelkezés jogát, ugyanis lokális szinten lehet meghatározni, hogy miként a leghatékonyabb a feladatok ellátása. Arról beszélt, hogy súlyos hiba volt elvenni az iskolafenntartás feladatát azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt magas színvonalon látták el.

A hátrányos gazdasági helyzetű településeken indokolt lehet az állami szerepvállalás annak érdekében, hogy ott is megfelelő legyen a közoktatás minősége - közölte Wittinghoff, hozzátéve, hogy

az autonómia és a tanszabadság ugyanannyira fontos, mint a friss levegő.

Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter arról beszélt, hogy rendszerszintű változásokra van szükség a magyar közoktatásban. Úgy fogalmazott, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény "rossz, ósdi, poroszos", az sem a jelen, sem a jövő igényeit nem elégíti ki, ezért nem ezt kell módosítgatni és javítani, hanem teljesen új köznevelési törvényt kell alkotni.

A szülők képviseletében felszólaló Neubauer István hasznosnak ítélte a tanácskozást. Véleménye szerint a szülőknek nagy szerepük van abban, hogy még nem omlott össze a közoktatási rendszer, ugyanakkor mind a szülők, mind a diákok túlterheltek. Közölte: a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért elnevezésű Facebook-csoport is azt szorgalmazza, hogy önkormányzati kezelésbe kerüljenek vissza az iskolák.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára ismertette a kormány álláspontját, ami abban közös a többi tanácskozóéval, hogy egyértelművé kell tenni a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban. Példaként említette, hogy egy igazgatónak pontosan kell tudnia, mely kérdéseivel kell a fenntartóhoz és melyekkel az önkormányzathoz fordulnia.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy érdemes különválasztani a fenntartás és az iskolák belső autonómiájának kérdését. Véleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény nem sérti az intézmények szervezeti és szakmai önállóságát, és pont ez az autonómia a garanciája az iskolák sokszínűségének.

Hozzászólások

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Hivatalosan is vége a kettős vezetésnek a szakképzésben: napokon belül kiírják a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatait

Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.