Visszakérik az iskolákat: a Klik csak elnyeli a pénzt

Több önkormányzat is inkább visszakérte az iskolákat, mivel kiszámolták, hogy többe kerül nekik, ha a Kliknek kell fizetniük, akik nem költik az iskolákra a befizetett összeget – írta a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A Tolna megyei Bátaszéken idén januárban döbbentek rá, hogy jóval többet fizetnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), mint amennyit a település 2013 januárjától állami fenntartásba vett Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolájára a központ költött. A szekszárdi tankerület kimutatása szerint az iskola 2014-ben 63 millió forintjába került a Kliknek, az önkormányzatnak viszont havonta 8,1 millió (azaz egy évben 97 millió) forint hozzájárulást kellett fizetnie a központnak – írta a hvg.hu.

Alapesetben a Klik a háromezer fő alatti települések iskoláinak kezelését vállalta, míg a többieknek maguknak kellett gondoskodniuk az oktatási intézmények működéséről. Illetve lemondhattak róla, de ennek fejében hozzájárulást kellett fizetniük az államnak.

A közel félezer olyan településből, amelynek lakóinak száma meghaladta a háromezret, a többség már első körben úgy döntött, hogy inkább saját maga fizeti a települési iskola, iskolák működtetését, jelenleg pedig már közel a kétharmaduk vállalta magára ezt a feladatot. Mindez azonban csak az infrastruktúra önkormányzati kézbe vételét jelenti, jelentheti, a fenntartásba ugyanis – például az oktatási programba, a tanárok vagy az igazgató kinevezésébe – a településeknek továbbra sincs semmi beleszólásuk.

Bátaszéknek még így is megéri visszavenni az iskolát: egyszerűen kiszámolta, hogy ha azt a pénzt, amit eddig a Kliknek utalt, közvetlenül a saját iskoláira fordítja, azok még pluszforráshoz is jutnak. A Baranya megyei Siklós kicsit kacskaringósabb úton jutott a bátaszékiekéhez hasonló döntéshez. A város 2012-ben lemondott iskolái működtetéséről, azzal, hogy ennek fejében havi 8,7 millió (éves szinten 104 millió) forint hozzájárulást kell fizetnie. Ez év elején aztán a városvezetés is megkapta a siklósi tankerülettől a kimutatást, amiből kiderült, hogy a Klik 87 millió forintot költött 2014-ben az intézményekre.

Ennek ellenére a siklósi képviselő-testület első körben úgy döntött, hogy mégsem kéri vissza az iskolát, viszont azt is kikötötte, hogy 65 millió forintnál nem hajlandó több hozzájárulást fizetni évente. A tárcaközi bizottságot mindez azonban nem hatotta meg, újfent azt válaszolta, hogy a várostól elvárt havi 8,7 millió forintból nem enged. Így hát Siklóson sem volt más választás: a saját működtetésébe vette az iskoláit. Annak ellenére, hogy – hasonlóan a többi kisvároshoz, ahová nagyon sok gyerek jár a környező településekről – a „bejárós” gyerekek szülei, illetve az őket „küldő” települések nem járulnak hozzá az oktatási költségekhez.

Pásztón is közel 30 millió forinttal olcsóbban tudnák működtetni az iskolákat – mondta a HVG kérdésére Dömsödi Gábor polgármester, megindokolva, miért kérték vissza oktatási intézményeiket. Eddig havi 12 (évente 144) milliót kellett hozzájárulásként fizetnie a városnak, azonban számításai szerint akár 110 millióból is kijöhetne. További részleteket itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.