Visszakérik az iskolákat: a Klik csak elnyeli a pénzt

Több önkormányzat is inkább visszakérte az iskolákat, mivel kiszámolták, hogy többe kerül nekik, ha a Kliknek kell fizetniük, akik nem költik az iskolákra a befizetett összeget – írta a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A Tolna megyei Bátaszéken idén januárban döbbentek rá, hogy jóval többet fizetnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), mint amennyit a település 2013 januárjától állami fenntartásba vett Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolájára a központ költött. A szekszárdi tankerület kimutatása szerint az iskola 2014-ben 63 millió forintjába került a Kliknek, az önkormányzatnak viszont havonta 8,1 millió (azaz egy évben 97 millió) forint hozzájárulást kellett fizetnie a központnak – írta a hvg.hu.

Alapesetben a Klik a háromezer fő alatti települések iskoláinak kezelését vállalta, míg a többieknek maguknak kellett gondoskodniuk az oktatási intézmények működéséről. Illetve lemondhattak róla, de ennek fejében hozzájárulást kellett fizetniük az államnak.

A közel félezer olyan településből, amelynek lakóinak száma meghaladta a háromezret, a többség már első körben úgy döntött, hogy inkább saját maga fizeti a települési iskola, iskolák működtetését, jelenleg pedig már közel a kétharmaduk vállalta magára ezt a feladatot. Mindez azonban csak az infrastruktúra önkormányzati kézbe vételét jelenti, jelentheti, a fenntartásba ugyanis – például az oktatási programba, a tanárok vagy az igazgató kinevezésébe – a településeknek továbbra sincs semmi beleszólásuk.

Bátaszéknek még így is megéri visszavenni az iskolát: egyszerűen kiszámolta, hogy ha azt a pénzt, amit eddig a Kliknek utalt, közvetlenül a saját iskoláira fordítja, azok még pluszforráshoz is jutnak. A Baranya megyei Siklós kicsit kacskaringósabb úton jutott a bátaszékiekéhez hasonló döntéshez. A város 2012-ben lemondott iskolái működtetéséről, azzal, hogy ennek fejében havi 8,7 millió (éves szinten 104 millió) forint hozzájárulást kell fizetnie. Ez év elején aztán a városvezetés is megkapta a siklósi tankerülettől a kimutatást, amiből kiderült, hogy a Klik 87 millió forintot költött 2014-ben az intézményekre.

Ennek ellenére a siklósi képviselő-testület első körben úgy döntött, hogy mégsem kéri vissza az iskolát, viszont azt is kikötötte, hogy 65 millió forintnál nem hajlandó több hozzájárulást fizetni évente. A tárcaközi bizottságot mindez azonban nem hatotta meg, újfent azt válaszolta, hogy a várostól elvárt havi 8,7 millió forintból nem enged. Így hát Siklóson sem volt más választás: a saját működtetésébe vette az iskoláit. Annak ellenére, hogy – hasonlóan a többi kisvároshoz, ahová nagyon sok gyerek jár a környező településekről – a „bejárós” gyerekek szülei, illetve az őket „küldő” települések nem járulnak hozzá az oktatási költségekhez.

Pásztón is közel 30 millió forinttal olcsóbban tudnák működtetni az iskolákat – mondta a HVG kérdésére Dömsödi Gábor polgármester, megindokolva, miért kérték vissza oktatási intézményeiket. Eddig havi 12 (évente 144) milliót kellett hozzájárulásként fizetnie a városnak, azonban számításai szerint akár 110 millióból is kijöhetne. További részleteket itt olvashattok.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.