Visszakérik az iskolákat: a Klik csak elnyeli a pénzt

Több önkormányzat is inkább visszakérte az iskolákat, mivel kiszámolták, hogy többe kerül nekik, ha a Kliknek kell fizetniük, akik nem költik az iskolákra a befizetett összeget – írta a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A Tolna megyei Bátaszéken idén januárban döbbentek rá, hogy jóval többet fizetnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), mint amennyit a település 2013 januárjától állami fenntartásba vett Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolájára a központ költött. A szekszárdi tankerület kimutatása szerint az iskola 2014-ben 63 millió forintjába került a Kliknek, az önkormányzatnak viszont havonta 8,1 millió (azaz egy évben 97 millió) forint hozzájárulást kellett fizetnie a központnak – írta a hvg.hu.

Alapesetben a Klik a háromezer fő alatti települések iskoláinak kezelését vállalta, míg a többieknek maguknak kellett gondoskodniuk az oktatási intézmények működéséről. Illetve lemondhattak róla, de ennek fejében hozzájárulást kellett fizetniük az államnak.

A közel félezer olyan településből, amelynek lakóinak száma meghaladta a háromezret, a többség már első körben úgy döntött, hogy inkább saját maga fizeti a települési iskola, iskolák működtetését, jelenleg pedig már közel a kétharmaduk vállalta magára ezt a feladatot. Mindez azonban csak az infrastruktúra önkormányzati kézbe vételét jelenti, jelentheti, a fenntartásba ugyanis – például az oktatási programba, a tanárok vagy az igazgató kinevezésébe – a településeknek továbbra sincs semmi beleszólásuk.

Bátaszéknek még így is megéri visszavenni az iskolát: egyszerűen kiszámolta, hogy ha azt a pénzt, amit eddig a Kliknek utalt, közvetlenül a saját iskoláira fordítja, azok még pluszforráshoz is jutnak. A Baranya megyei Siklós kicsit kacskaringósabb úton jutott a bátaszékiekéhez hasonló döntéshez. A város 2012-ben lemondott iskolái működtetéséről, azzal, hogy ennek fejében havi 8,7 millió (éves szinten 104 millió) forint hozzájárulást kell fizetnie. Ez év elején aztán a városvezetés is megkapta a siklósi tankerülettől a kimutatást, amiből kiderült, hogy a Klik 87 millió forintot költött 2014-ben az intézményekre.

Ennek ellenére a siklósi képviselő-testület első körben úgy döntött, hogy mégsem kéri vissza az iskolát, viszont azt is kikötötte, hogy 65 millió forintnál nem hajlandó több hozzájárulást fizetni évente. A tárcaközi bizottságot mindez azonban nem hatotta meg, újfent azt válaszolta, hogy a várostól elvárt havi 8,7 millió forintból nem enged. Így hát Siklóson sem volt más választás: a saját működtetésébe vette az iskoláit. Annak ellenére, hogy – hasonlóan a többi kisvároshoz, ahová nagyon sok gyerek jár a környező településekről – a „bejárós” gyerekek szülei, illetve az őket „küldő” települések nem járulnak hozzá az oktatási költségekhez.

Pásztón is közel 30 millió forinttal olcsóbban tudnák működtetni az iskolákat – mondta a HVG kérdésére Dömsödi Gábor polgármester, megindokolva, miért kérték vissza oktatási intézményeiket. Eddig havi 12 (évente 144) milliót kellett hozzájárulásként fizetnie a városnak, azonban számításai szerint akár 110 millióból is kijöhetne. További részleteket itt olvashattok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.