Bár nem volt teljesen egységes a tanárok szerdai sztrájkja a közelgő év vége és az érettségik miatt, mégis évtizedek óta nem volt ilyen nagy számú pedagógussztrájk. A résztvevők számát egy tisztességes utcai demonstráció is megirigyelné. Sok iskola kongott az ürességtől.
A 25 ezer sztrájkoló tanárhoz közül a fővárosi Terfort Ágoston Gyakorlóiskolájából 12-en csatlakoztak a tiltakozáshoz. Mint mondják, bár ők kevésbé érintettek az egyetemi fenntartói háttér (ELTE) miatt, de ők is a bőrükön érzik a tanárok, és mindinkább a diákok leterheltségének hatásait - nyilatkozták a hvg.hu-nak. A legfőbb céljuk, hogy a jövő genereációinak már jobb legyen, jobb iskolai körülmények között nőhessenek fel.
Az Apáczai Csere János Gimnáziumban - ahol az Eduline.hu is járt - a tanárok fele csatlakozott a tiltakozáshoz az igazgató tudomása szerint. Portálunknak egy neve elhallgatását kérő tanár úgy fogalmazott, hogy tapasztalata szerint sokan azok is a sztrájk és az ügy mellett állnak, akik hivatalosan felvették a munkát - ők többnyire az érettségiző évfolyamokkal foglalkoznak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
