A PISA-felmérések kudarcai után végre egy jó hír, a TIMSS felmérésén a magyar diákok átlag fölött teljesítettek.
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös felmérése szerint matekból és természettudományos tárgyakból a magyar 4. és 8. osztályos diákok a nemzetközi átlag fölött teljesítenek - írja a hvg.hu.
Mindez azért érdekes, mert ebben a két kategóriában (is) évek óta átlagnál rosszabb eredményt érnek el a magyar diákok a PISA-teszten. Ráadásul míg a PISA esetében 15 éves diákjaink eredményei folyamatosan romlanak, a TIMSS mérésén évek óta jó értékeket mutatnak a mérések.
Mindez amiatt lehet, mert míg a PISA-teszt a felhasználható tudás meglétét méri, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon. Tehát míg előbbi azt nézi, mennyire tudják gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást a diákok, utóbbi csak a tankönyvi leckék visszamondására kíváncsi.
Ráadásul míg a PISA 15 éves gyerekek tudását méri, a TIMSS 4. és 8. osztályos diákokat monitoroz, függetlenül attól, hány évesek.
Egyébként Szingapúr, Tajvan, Hongkong és Dél-Korea a PISA-hoz hasonlóan a TIMSS felmérésén is jól teljesít.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
