Váratlan, radikális akciókat tervez a Tanítanék

Váratlan, radikális akciókat ígér a Tanítanék Mozgalom, amelyekre még idén sor kerül - mondta Törley Katalin, a szerveződés egyik vezetője a hétfői Magyar Időknek.

  • MTI
Fülöp Máté
Törley Katalin a lapnak azt is elmondta, hogy ha kapnak meghívást, akkor minden sajtónyilvános és demokratikus egyeztetésen részt vesznek, így a szaktárca által rendezett november végi konferenciára is, amelyen egyebek mellett az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója kerül napirendre.

Ám - mint mondta - sem meghívás nem érkezett a múlt hét végéig, sem sajtónyilvános és érdemi vitákra lehetőséget adó egyeztetés nincs, mert - mint emlékeztetett rá - a Köznevelési Kerekasztalt nem tartják ilyen fórumnak.

Hozzátette: aligha lehet egy olyan komplex és alapvető koncepciót, amely egy új alaptantervet megalapozhat, egyetlen konferencián megvitatni. Szerinte az egyeztetéseket be kell vinni az iskolákba, mivel a munkaközösségek, tantestületek szintjén kell és lehet valóban bevonni a tanárokat a munkába.

Úgy vélte, problémát jelent, hogy szakmai körökben sem lehet sokat tudni az államtitkárság készülő tantervreformjáról, mivel a legjobb szakembereket és a terepen dolgozó pedagógusokat hagyják ki a koncepció kidolgozásából.

Jelezte: egy alternatív NAT-koncepció nem a Tanítanék Mozgalomtól, hanem a Civil Közoktatási Platformtól várható, amely mintegy 60 szakmai szervezetet - köztük a mozgalmat is - tömörít, így - szavai szerint - sokkal szélesebb kör véleményét tükrözi bármely szakmai anyaga, mint a Köznevelési Kerekasztalé.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.