Váratlan középiskolai vizsga az ellenzéki tüntetéssel egy időben - véletlen?

Váratlan vizsgára hívták be szombatra a moszkvai középiskolásokat, méghozzá éppen azzal a készülő tüntetéssel egy...

  • MTI

Váratlan vizsgára hívták be szombatra a moszkvai középiskolásokat, méghozzá éppen azzal a készülő tüntetéssel egy időben, amelynek résztvevői Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pártjának választási győzelme ellen tiltakoznának - mondták el oktatók pénteken.

A megmozdulás egy órával a vizsga előtt kezdődik. A tiltakozáson előzetes visszajelzések szerint több tízezren vennének részt. "Tegnap még semmit sem tudtunk a vizsgáról. Csak ma jelentették be az oktatási intézményekben, de már mindenki erről beszél" - mondta egy neve elhallgatását kérő középiskolai történelemtanár. Egy másik oktató, Szergej Volkov szerint a háromórás vizsgára orosz nyelvből azért van szükség, hogy megakadályozzák a diákok és tanáraik részvételét a tüntetésen.

A hivatalos eredmények szerint a vasárnapi parlamenti választásokat az Egységes Oroszország nyerte a szavazatok 49,54 százalékával, s így abszolút többséghez jutott a parlament alsóházában, a dumában. Többen választási csalásra panaszkodtak, egy magát polgári megfigyelőnek nevező csoport pedig egyenesen azt állította, hogy Putyin pártja a vidéki körzetekben az érvényes szavazatoknak csupán 29,8 százalékát szerezte meg, míg Moszkvában a párt 25,8 százalékot kapott.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.