A nyári szünet a diákok kedvenc időszaka minden évben: még véget sem ér, de máris a következőt várják. Mindeközben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében az áll, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását. Utánajártunk, más országokban hány hetes a nyári szünet.
Európában közel ugyanannyi a nyári szünet az iskolákban, mint itthon, azonban a tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos a szabályozás. A kontinens egyik legrövidebb vakációját a svájci diákok kapják, mindössze öt hétig pihenhetnek.
Nagy változás: lerövidíthetik a nyári szünetet, az ötlet sokaknál kiverte a biztosítékot
Mit gondolnak az eduline-olvasók a nyári szünet lerövidítéséről? Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, legalábbis a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében - írtuk meg szerdán.
6-7 héttel gazdálkodhatnak a tanulók Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában és Walesben. A leghosszabb, 10-12 hét nyári szünet pedig a déli országokban, Olaszországban, Görögországban vagy Máltán van. Magyarországon 11 hét jár a diákoknak, hasonlóan a szomszédos Horvátországhoz, de ugyanennyi a szünet Finnországban is.
A szünetek hosszán kívül az országok a kezdést és a lezárást is maguk határozhatják meg, így például bizonyos német tartományokban már augusztusban, Máltán csak szeptember végén kezdődik a tanítás.
Európán kívül, például Brazíliában a szünet december elején kezdődik, és február elején van vége, bár néha a brazil karnevál miatt kicsit tovább tart, míg Japánban általában 1 hónap a szünidő.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
