Európában közel ugyanannyi a nyári szünet az iskolákban, mint itthon, azonban a tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos a szabályozás. A kontinens egyik legrövidebb vakációját a svájci diákok kapják, mindössze öt hétig pihenhetnek.
Mit gondolnak az eduline-olvasók a nyári szünet lerövidítéséről? Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, legalábbis a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében - írtuk meg szerdán.
6-7 héttel gazdálkodhatnak a tanulók Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában és Walesben. A leghosszabb, 10-12 hét nyári szünet pedig a déli országokban, Olaszországban, Görögországban vagy Máltán van. Magyarországon 11 hét jár a diákoknak, hasonlóan a szomszédos Horvátországhoz, de ugyanennyi a szünet Finnországban is.
A szünetek hosszán kívül az országok a kezdést és a lezárást is maguk határozhatják meg, így például bizonyos német tartományokban már augusztusban, Máltán csak szeptember végén kezdődik a tanítás.
Európán kívül, például Brazíliában a szünet december elején kezdődik, és február elején van vége, bár néha a brazil karnevál miatt kicsit tovább tart, míg Japánban általában 1 hónap a szünidő.
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
