A nyári szünet a diákok kedvenc időszaka minden évben: még véget sem ér, de máris a következőt várják. Mindeközben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében az áll, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását. Utánajártunk, más országokban hány hetes a nyári szünet.
Európában közel ugyanannyi a nyári szünet az iskolákban, mint itthon, azonban a tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos a szabályozás. A kontinens egyik legrövidebb vakációját a svájci diákok kapják, mindössze öt hétig pihenhetnek.
Nagy változás: lerövidíthetik a nyári szünetet, az ötlet sokaknál kiverte a biztosítékot
Mit gondolnak az eduline-olvasók a nyári szünet lerövidítéséről? Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, legalábbis a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében - írtuk meg szerdán.
6-7 héttel gazdálkodhatnak a tanulók Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában és Walesben. A leghosszabb, 10-12 hét nyári szünet pedig a déli országokban, Olaszországban, Görögországban vagy Máltán van. Magyarországon 11 hét jár a diákoknak, hasonlóan a szomszédos Horvátországhoz, de ugyanennyi a szünet Finnországban is.
A szünetek hosszán kívül az országok a kezdést és a lezárást is maguk határozhatják meg, így például bizonyos német tartományokban már augusztusban, Máltán csak szeptember végén kezdődik a tanítás.
Európán kívül, például Brazíliában a szünet december elején kezdődik, és február elején van vége, bár néha a brazil karnevál miatt kicsit tovább tart, míg Japánban általában 1 hónap a szünidő.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
