Nagyon rövid, öthetes nyári szünet? Van, ahol csak ennyit kapnak a diákok

A nyári szünet a diákok kedvenc időszaka minden évben: még véget sem ér, de máris a következőt várják. Mindeközben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében az áll, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását. Utánajártunk, más országokban hány hetes a nyári szünet.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Európában közel ugyanannyi a nyári szünet az iskolákban, mint itthon, azonban a tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos a szabályozás. A kontinens egyik legrövidebb vakációját a svájci diákok kapják, mindössze öt hétig pihenhetnek.

Nagy változás: lerövidíthetik a nyári szünetet, az ötlet sokaknál kiverte a biztosítékot

Mit gondolnak az eduline-olvasók a nyári szünet lerövidítéséről? Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, legalábbis a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében - írtuk meg szerdán.

6-7 héttel gazdálkodhatnak a tanulók Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában és Walesben. A leghosszabb, 10-12 hét nyári szünet pedig a déli országokban, Olaszországban, Görögországban vagy Máltán van. Magyarországon 11 hét jár a diákoknak, hasonlóan a szomszédos Horvátországhoz, de ugyanennyi a szünet Finnországban is.

A szünetek hosszán kívül az országok a kezdést és a lezárást is maguk határozhatják meg, így például bizonyos német tartományokban már augusztusban, Máltán csak szeptember végén kezdődik a tanítás.

Európán kívül, például Brazíliában a szünet december elején kezdődik, és február elején van vége, bár néha a brazil karnevál miatt kicsit tovább tart, míg Japánban általában 1 hónap a szünidő.

Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?

Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.