A nyári szünet a diákok kedvenc időszaka minden évben: még véget sem ér, de máris a következőt várják. Mindeközben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében az áll, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását. Utánajártunk, más országokban hány hetes a nyári szünet.
Európában közel ugyanannyi a nyári szünet az iskolákban, mint itthon, azonban a tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos a szabályozás. A kontinens egyik legrövidebb vakációját a svájci diákok kapják, mindössze öt hétig pihenhetnek.
Nagy változás: lerövidíthetik a nyári szünetet, az ötlet sokaknál kiverte a biztosítékot
Mit gondolnak az eduline-olvasók a nyári szünet lerövidítéséről? Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, legalábbis a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében - írtuk meg szerdán.
6-7 héttel gazdálkodhatnak a tanulók Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában és Walesben. A leghosszabb, 10-12 hét nyári szünet pedig a déli országokban, Olaszországban, Görögországban vagy Máltán van. Magyarországon 11 hét jár a diákoknak, hasonlóan a szomszédos Horvátországhoz, de ugyanennyi a szünet Finnországban is.
A szünetek hosszán kívül az országok a kezdést és a lezárást is maguk határozhatják meg, így például bizonyos német tartományokban már augusztusban, Máltán csak szeptember végén kezdődik a tanítás.
Európán kívül, például Brazíliában a szünet december elején kezdődik, és február elején van vége, bár néha a brazil karnevál miatt kicsit tovább tart, míg Japánban általában 1 hónap a szünidő.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
