Mégis eljuthat a gyerekekhez a forradalmi találmány

Megoldódni látszik annak a magyar találmánynak a sorsa, amelyik forradalmasítaná a matematika oktatását, de a tankönyvpiaci államosításnak áldozatául esett.

  • Eduline

 

Shutterstock

Hiába hozott létre egy csapat Mathterminds néven azt a találmányt, ami komoly szakmai elismerésnek örvend, eddig a fejlesztő játékok a raktárban porosodtak. Korábban itt írtunk róla részletesen.

Jelenleg 600 csomag érhető el Lapot kérünk! néven a játékos oktatóeszközből, ám a tankönyvpiac államosításának áldozatul esett a találmány. Mivel az eszközöket kiadó cég is megszűnt, jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tulajdonában vannak mind a játékok, mind a kiadás joga.

Hetekbe telt, de sikert értek el az egyeztetések, így az eszközök visszakerülnek a feltalálókhoz. Az eszközök mellett – és ez még fontosabb – a nemzetközi forgalmazási jogokat is visszaadja az OFI - írta a hvg.hu.

Az alkotók most a Kickstarteren, közösségi finanszírozásban szeretnének pénzt gyűjteni.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.