Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent.
Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja” - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.
A projekt megvalósításáért az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Balog Zoltán, illetve Simicskó István honvédelmi miniszter a felelős.
A közlönyben az is szerepel, hogy az Emminek 8 millió forintot kell költenie a megvalósíthatósági tanulmányra, a kerettantervhez kapcsolódó tananyagfejlesztésre, valamint a hazafias nevelés programjához kötődő nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére.
A lap hiába érdeklődött, a tárcánál nem árulták el, hogyan kell elképzelni a "hazafias és honvédelmi" nevelést.
Nem csak lövészet lesz az iskolákban: küzdősportokról is kérdezősködik a Klik
Ha az igazgatók felmérték, van-e lehetőség lőtér kialakítására az iskolában, rögtön utána is nézhetnek, mi a helyzet a küzdősportokkal. A lőterek kialakíthatósága után a küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről kell számot adniuk az intézményvezetőknek - tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskolaigazgatóknak két napjuk volt arra, hogy értesítsék a helyi tankerületet.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
