Az oktatáspolitika alakítása során a kormány és az érintettek közötti párbeszéd megvalósításáért demonstráltak a Szabad Oktatást facebook csoport szervezésében vasárnap Budapesten, a József nádor téren.
A "Nem tűrhetünk tovább!" címmel meghirdetett tüntetés egyik szervezője, Szarvas Péter középiskolai tanár a mintegy kétszáz demonstráló előtt azt hangoztatta: követelik, hogy a kormányzat folytasson párbeszédet az oktatáspolitika alakítása során az érintettekkel, az oktatókkal, hallgatókkal és diákokkal.
Horváth Szilveszter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által bezárásra ítélt Neptun utcai általános iskola tanítója azt mondta, az ő esetükben is az érintettek megkérdezése nélkül döntöttek az intézmény sorsáról. Szólt arról is, hogy zsúfolt osztályokkal nem lehet az iskolákban érdemi munkát végezni, mert a magas létszám mellett csak a túlélés lehet a cél.
Ponauer Anna Szimonette középiskolás diák "stadionok helyett iskolákat", "egyéni tanterveket", "szabad és változatos tankönyvpiacot" követelt. Szántó Judit, a Hívatlanul Hálózat aktivistája élesen bírálta a bevándorlókról szóló, kilátásba helyezett nemzeti konzultációt. "Aki ezt kitölti, hozzájárul Magyarország további fasizálódásához" - fogalmazott.
A demonstrálók nemzetiszínű, illetve európai uniós zászlókat lobogtattak, illetve "Hazugságok helyett őszinte szembenézést!" és ehhez hasonló feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben reagált a tüntetésre, mely szerint, ahogyan eddig is, úgy továbbra is készen állnak arra, hogy szakmai párbeszédet folytassnak a felsőoktatást érintő kérdésekben. Ennek a párbeszédnek viszont nem az utcákon, hanem a szakmai fórumokon van a helye - írták. Az elmúlt napok diáktüntetéseiről, amelyeket a képzési szerkezet átalakítása és szakok emiatti megszüntetése váltott ki, itt találjátok cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
