Újabb tankönyvvita van kialakulóban Peking és Tokió között, mivel a japán kormány pénteken jóváhagyta az új általános iskolai tankönyveket, amelyekben egy vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoportot japán területként szerepeltetnek.
A lépés Pekinget azonnal hangos tiltakozásra indította. Hung Lej külügyi szóvivő úgy fogalmazott: "Japánnak a valós tényeket kellene megtanítania a Tiaojü-szigetekről a következő generációnak, azt, hogy azok kínaiak, csak törvénytelen módon ellopták őket".
A japán oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvek az új tanulmányi évtől, vagyis 2015 áprilisától lesznek használatban az ötödik és hatodik osztályokban. Valamennyi tankönyvben japánként említik a japánul Szenkakunak nevezett szigeteket, a 14 könyvből hétben jelentik ki, hogy azok "Japán területének szerves részét képezik" - írta az Asahi Shimbun című japán napilap.
A kínai szóvivő utalt arra, hogy a két ország közötti jelenlegi feszültség okának Japán történelmi kérdésekkel és a Tiaojü/Szenkaku-szigetekkel kapcsolatos "sorozatos provokációit" tartják. Arra sürgette a japán felet, hogy "őszintén nézzen szembe saját agresszori történelmével és fejezze be Kína területi szuverenitásának megsértését". Kijelentette: a Tiaojü-szigetek, amelyek államosítását Tokió 2012 őszén jelentette be, ősidők óta Kína területének szerves részei.
Az öt apró kis szigetből álló lakatlan szigetcsoportot Japán 1885-ben az első kínai-japán háború idején elfoglalta, de az 1943-as kairói nyilatkozat és az 1945-ös potsdami közlemény, a háború utáni rendezés alapdokumentumai szerint a terület visszajárt volna Kínának. Ezzel szemben Tokió az 1951-es - Kína által el nem fogadott - San Franciscó-i békeszerződésre hivatkozik, amelynek alapján az Egyesült Államok Japán fennhatósága alá helyezte vissza a szigeteket.
A kínai szóvivő pénteken kijelentette: ez sosem fogja megváltoztatni a tényt, hogy a szigetek Kínához tartoznak. Sajtóbeszámolók szerint a japán tankönyvek ugyancsak a szigetország részeként jelölik meg a Takesima/Dokdo-szigetet, amely miatt Japán Dél-Koreával áll vitában.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
