Kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését javasolják az új köznevelési törvényhez...
Kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését javasolják az új köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatukban fideszes és kereszténydemokrata képviselők.
Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat rögzíti, hogy az iskolában az etika tantárgy a kötelező tanórai foglalkozások része. A tanuló, illetve a szülő jogosult az etika tantárgy helyett az iskola által az egyházi jog személlyel való megállapodás alapján biztosított hit- és erkölcstanoktatást választani.
Az indítványt jegyző kormánypárti politikusok, köztük Kövér László, Lukács Tamás, Ékes Ilona, Lezsák Sándor, azzal indokolják a módosítást, hogy Magyarország megújulásának egyik fontos előfeltétele, hogy a jövő nemzedékek megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkezzenek. "A nevelés fontos eszköze és jelen módosító javaslat célja a kötelezően választható iskolai etika-vagy hit- és erkölcstanoktatás bevezetése" - írták.
Az etikaoktatást, illetve a hit – és erkölcstanoktatást az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben –, az iskolában és kollégiumokban pedig oly módon kellene megszervezni, hogy az a kötelező tanórai foglalkozások rendjébe illeszkedjék.
Az indítvány kitér arra is, hogy az oktatásért felelős miniszter a kötelező etikaoktatás, valamint a hit – és erkölcstanoktatás részletes rendjét, az oktatás biztosításának feltételeit, így az oktatói, illetve tanári alkalmazás kritériumait – az egyházi jogi személlyel történő megállapodás alapján – rendeletben állapítaná meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
