Új, kötelező tantárgyakat vezetnének be az iskolákban fideszes képviselők

Kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését javasolják az új köznevelési törvényhez...

  • MTI

Kötelezően választható etika- vagy hit- és erkölcsoktatás bevezetését javasolják az új köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatukban fideszes és kereszténydemokrata képviselők.

MTI

Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat rögzíti, hogy az iskolában az etika tantárgy a kötelező tanórai foglalkozások része. A tanuló, illetve a szülő jogosult az etika tantárgy helyett az iskola által az egyházi jog személlyel való megállapodás alapján biztosított hit- és erkölcstanoktatást választani. 

Az indítványt jegyző kormánypárti politikusok, köztük Kövér László, Lukács Tamás, Ékes Ilona, Lezsák Sándor, azzal indokolják a módosítást, hogy Magyarország megújulásának egyik fontos előfeltétele, hogy a jövő nemzedékek megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkezzenek. "A nevelés fontos eszköze és jelen módosító javaslat célja a kötelezően választható iskolai etika-vagy hit- és erkölcstanoktatás bevezetése" - írták.

Az etikaoktatást, illetve a hit – és erkölcstanoktatást az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben –, az iskolában és kollégiumokban pedig oly módon kellene megszervezni, hogy az a kötelező tanórai foglalkozások rendjébe illeszkedjék.

Az indítvány kitér arra is, hogy az oktatásért felelős miniszter a kötelező etikaoktatás, valamint a hit – és erkölcstanoktatás részletes rendjét, az oktatás biztosításának feltételeit, így az oktatói, illetve tanári alkalmazás kritériumait – az egyházi jogi személlyel történő megállapodás alapján – rendeletben állapítaná meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.