Tízmilliókat húzhat ki a települések zsebéből az iskolák államosítása

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform...

  • MTI

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform csaknem teljesen ellehetetlenítené a falvakat, ezért javaslatokat készített az új önkormányzati törvényhez; a megye hatvanhat kistelepülésének vezetői közül huszonnyolcat tömörítő szervezet elnöke, Maszlavér István szerdán, Környén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy javaslataikat a megye további 21 kistelepülésének polgármestere is támogatja.

Túry Gergely

Szerinte a polgármesterek visszautasítják azt az indoklást, hogy a reform bizonyos elemeit a települések eladósodottsága, az önkormányzati iskolák működtetéséhez kapcsolódó fizetési nehézségek teszik szükségessé. Az egyesülethez csatlakozott polgármesterek településein az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem éri el költségvetésük öt százalékát. A számok azt bizonyítják, hogy a kistelepülések önkormányzatai jó gazda módjára, felelősen irányítják községüket - tette hozzá.

Az egyesület határozottan visszautasítja azt az elképzelést, hogy a kistelepülések iskoláit elvegyék az önkormányzati fenntartóktól - ismertette Maszlavér István. Az egyesület felmérését ismertetve azt mondta, hogy az iskolák államosítása, a helyi adóbevételek egy részének elvonása a szervezethez tartozó községek költségvetését településenként átlagosan több mint 32 millió forinttal csökkentené.

A "Polgármesterek a Falukért" Egyesület javasolja, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat, mert az állam befolyásának növelése a köznevelés területén az iskolák államosítása nélkül is biztosítható.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.