Tízmilliókat húzhat ki a települések zsebéből az iskolák államosítása

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform...

  • MTI

A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform csaknem teljesen ellehetetlenítené a falvakat, ezért javaslatokat készített az új önkormányzati törvényhez; a megye hatvanhat kistelepülésének vezetői közül huszonnyolcat tömörítő szervezet elnöke, Maszlavér István szerdán, Környén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy javaslataikat a megye további 21 kistelepülésének polgármestere is támogatja.

Túry Gergely

Szerinte a polgármesterek visszautasítják azt az indoklást, hogy a reform bizonyos elemeit a települések eladósodottsága, az önkormányzati iskolák működtetéséhez kapcsolódó fizetési nehézségek teszik szükségessé. Az egyesülethez csatlakozott polgármesterek településein az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem éri el költségvetésük öt százalékát. A számok azt bizonyítják, hogy a kistelepülések önkormányzatai jó gazda módjára, felelősen irányítják községüket - tette hozzá.

Az egyesület határozottan visszautasítja azt az elképzelést, hogy a kistelepülések iskoláit elvegyék az önkormányzati fenntartóktól - ismertette Maszlavér István. Az egyesület felmérését ismertetve azt mondta, hogy az iskolák államosítása, a helyi adóbevételek egy részének elvonása a szervezethez tartozó községek költségvetését településenként átlagosan több mint 32 millió forinttal csökkentené.

A "Polgármesterek a Falukért" Egyesület javasolja, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat, mert az állam befolyásának növelése a köznevelés területén az iskolák államosítása nélkül is biztosítható.

 
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.