A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform...
A Komárom-Esztergom megyében működő "Polgármesterek a Falukért" Egyesület szerint a tervezett önkormányzati reform csaknem teljesen ellehetetlenítené a falvakat, ezért javaslatokat készített az új önkormányzati törvényhez; a megye hatvanhat kistelepülésének vezetői közül huszonnyolcat tömörítő szervezet elnöke, Maszlavér István szerdán, Környén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy javaslataikat a megye további 21 kistelepülésének polgármestere is támogatja.
Szerinte a polgármesterek visszautasítják azt az indoklást, hogy a reform bizonyos elemeit a települések eladósodottsága, az önkormányzati iskolák működtetéséhez kapcsolódó fizetési nehézségek teszik szükségessé. Az egyesülethez csatlakozott polgármesterek településein az önkormányzatok hitelállománya átlagban nem éri el költségvetésük öt százalékát. A számok azt bizonyítják, hogy a kistelepülések önkormányzatai jó gazda módjára, felelősen irányítják községüket - tette hozzá.
Az egyesület határozottan visszautasítja azt az elképzelést, hogy a kistelepülések iskoláit elvegyék az önkormányzati fenntartóktól - ismertette Maszlavér István. Az egyesület felmérését ismertetve azt mondta, hogy az iskolák államosítása, a helyi adóbevételek egy részének elvonása a szervezethez tartozó községek költségvetését településenként átlagosan több mint 32 millió forinttal csökkentené.
A "Polgármesterek a Falukért" Egyesület javasolja, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat, mert az állam befolyásának növelése a köznevelés területén az iskolák államosítása nélkül is biztosítható.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
