Tízmilliárdot költenek állami tankönyvekre

Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére - javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra - a tartalékból.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az összeg nagy részét, 8,7 milliárd forintot az állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos költségvetési fejezetbe csoportosítja át, azon belül is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi jogaival összefüggő kifizetésekre.

A "Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja" jogcímcsoportban további százmillió forintot biztosítanak az MNV tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadásokra. A pénz többi részét, mintegy 1,3 milliárd forintot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kapja.

Az Országgyűlés tavaly decemberben hozott döntésével minősítette állami feladattá a tankönyvellátást. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A törvény a tankönyvek fejlesztését és kiadását egy állami szerv - a most 1,3 milliárd forinthoz jutó OFI -, megrendelésüket, beszerzésüket és az iskolákba eljuttatásukat pedig a már működő könyvtárellátó feladataként rögzíti. 

Egy tavaly decemberi kormányrendelet - amely kijelölte a tankönyvellátásban közreműködőket -, emellett a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére létrehozta a független, országos Nemzeti Tankönyvtanácsot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.