Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére - javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra - a tartalékból.
A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az összeg nagy részét, 8,7 milliárd forintot az állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos költségvetési fejezetbe csoportosítja át, azon belül is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi jogaival összefüggő kifizetésekre.
A "Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja" jogcímcsoportban további százmillió forintot biztosítanak az MNV tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadásokra. A pénz többi részét, mintegy 1,3 milliárd forintot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kapja.
Az Országgyűlés tavaly decemberben hozott döntésével minősítette állami feladattá a tankönyvellátást. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A törvény a tankönyvek fejlesztését és kiadását egy állami szerv - a most 1,3 milliárd forinthoz jutó OFI -, megrendelésüket, beszerzésüket és az iskolákba eljuttatásukat pedig a már működő könyvtárellátó feladataként rögzíti.
Egy tavaly decemberi kormányrendelet - amely kijelölte a tankönyvellátásban közreműködőket -, emellett a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére létrehozta a független, országos Nemzeti Tankönyvtanácsot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
