Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére - javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra - a tartalékból.
A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az összeg nagy részét, 8,7 milliárd forintot az állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos költségvetési fejezetbe csoportosítja át, azon belül is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi jogaival összefüggő kifizetésekre.
A "Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja" jogcímcsoportban további százmillió forintot biztosítanak az MNV tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadásokra. A pénz többi részét, mintegy 1,3 milliárd forintot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kapja.
Az Országgyűlés tavaly decemberben hozott döntésével minősítette állami feladattá a tankönyvellátást. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A törvény a tankönyvek fejlesztését és kiadását egy állami szerv - a most 1,3 milliárd forinthoz jutó OFI -, megrendelésüket, beszerzésüket és az iskolákba eljuttatásukat pedig a már működő könyvtárellátó feladataként rögzíti.
Egy tavaly decemberi kormányrendelet - amely kijelölte a tankönyvellátásban közreműködőket -, emellett a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére létrehozta a független, országos Nemzeti Tankönyvtanácsot.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
