Tízezer szülő mondott nemet tizedikes lánya ingyenes HPV-védőoltására

A 2017-18-as tanévben 10 ezer diáklány szülője nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást hetedikes lányának - írta a Világgazdaság kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott adatok alapján.

  • MTI
Fazekas István

A méhnyakrák vezető haláloknak számít Magyarországon, és az esetek 99 százalékánál kimutatható a HPV. Évente 1200-1300 magyar nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, az érintettek fele életét veszti a daganatos megbetegedés miatt.

Az idén szeptembertől már kilenckomponensű hatóanyaggal oltják a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási programban a hetedikes lányokat, a közbeszerzésen győztes cég 3,4 milliárd forint értékben 120 ezer vakcinát biztosít, valamint opcionálisan további 160 ezer oltóanyagot 2020 márciusáig a tizenkét évesek humán papillomavírus elleni védőoltásához - írta a lap.

Az önkéntes, térítésmentes HPV elleni oltás 2014 szeptembere óta a nemzeti védőoltási program része. A mostani tanévben a jogosultak csaknem háromnegyede (74,7 százalék) igényelte az oltást. Ez némi csökkenés a korábbi évekhez képest: a 2016-17. évi kampányban az átoltottság 75,7 százalék volt, 2015-16-ban a hetedikes lányok szüleinek 74,8 százaléka kérte a HPV-oltást, 2014-15-ben 77 százalék volt ez az arány - válaszolta a szaktárca a Világgazdaság kérdésére.

Fontos tennivalóra figyelmeztetik az iskolások szüleit

Augusztus második felében meg kellene kapni a gyerekeknek a bárányhimlő elleni vakcina második adagját is ahhoz, hogy védetten kezdhessék a tanévet. A Magyar Nemzet szerdai számában idézett tanulmány szerint Magyarországon a betegek 60 százalékát nem is jelentik, a fertőzöttek száma így évente 97 ezer körül alakul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.