Tízezer szülő mondott nemet tizedikes lánya ingyenes HPV-védőoltására

A 2017-18-as tanévben 10 ezer diáklány szülője nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást hetedikes lányának - írta a Világgazdaság kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott adatok alapján.

  • MTI
Fazekas István

A méhnyakrák vezető haláloknak számít Magyarországon, és az esetek 99 százalékánál kimutatható a HPV. Évente 1200-1300 magyar nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, az érintettek fele életét veszti a daganatos megbetegedés miatt.

Az idén szeptembertől már kilenckomponensű hatóanyaggal oltják a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási programban a hetedikes lányokat, a közbeszerzésen győztes cég 3,4 milliárd forint értékben 120 ezer vakcinát biztosít, valamint opcionálisan további 160 ezer oltóanyagot 2020 márciusáig a tizenkét évesek humán papillomavírus elleni védőoltásához - írta a lap.

Az önkéntes, térítésmentes HPV elleni oltás 2014 szeptembere óta a nemzeti védőoltási program része. A mostani tanévben a jogosultak csaknem háromnegyede (74,7 százalék) igényelte az oltást. Ez némi csökkenés a korábbi évekhez képest: a 2016-17. évi kampányban az átoltottság 75,7 százalék volt, 2015-16-ban a hetedikes lányok szüleinek 74,8 százaléka kérte a HPV-oltást, 2014-15-ben 77 százalék volt ez az arány - válaszolta a szaktárca a Világgazdaság kérdésére.

Fontos tennivalóra figyelmeztetik az iskolások szüleit

Augusztus második felében meg kellene kapni a gyerekeknek a bárányhimlő elleni vakcina második adagját is ahhoz, hogy védetten kezdhessék a tanévet. A Magyar Nemzet szerdai számában idézett tanulmány szerint Magyarországon a betegek 60 százalékát nem is jelentik, a fertőzöttek száma így évente 97 ezer körül alakul.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.