Tizenegy hetes az idei nyári szünet

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet.

  • MTI
Fazekas István

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet. A diákok és szüleik az idén is táborok sokasága közül választhatnak. A tanulók nyári munkavállalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztató anyaggal segíti, amelyet minden iskolába eljuttattak.

A köznevelési államtitkárság adatai szerint a 2012-2013-as tanévben óvodába 339 100 gyerek járt. Általános iskolában 748 ezren, szakiskolában 128 400-an, speciális szakiskolában 9600-an, gimnáziumban 191 800-an, szakközépiskolában 227 600-an tanultak. A köznevelési intézményekben több mint 150 ezer pedagógus dolgozott.

Az idén nyáron is táborok sokasága várja a diákokat. Szerveznek számukra a hagyományos napközis foglalkozások mellett a többi között kézműves, biliárdos, bűvész- és csillagásztábort, és részt lehet venni honismereti, szófaragó, lovas, kaland- és nomádtáborban is. A táborok díja a szolgáltatástól és időtartamtól függően eltérő, 20-30 ezer forinttól 50-100 ezer forintig is terjedhet. 

A Táboroztatók Országos Egyesülete a honlapján (wwww.toe.hu) akkreditált adatbázist hozott létre, itt ingyenesen regisztrálhatnak a táboroztatók, így a gyerekek és a szülők típusonként kereshetnek a szervezet által jóváhagyott táborok között. 

A szabályok értelmében a gyermek törvényes képviselőjének a táborozást megelőző négy napon belül kiállított nyilatkozattal kell igazolnia, hogy a gyermek egészségi állapota megfelelő. A nyilatkozathoz szükséges nyomtatványt - a táborozáshoz szükséges egyéb iratokkal együtt - a táborozás szervezője adja át, és hozzá kell visszajuttatni őket.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati táborok napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező, közösségi célú létesítmények. Ezekben csak az étkeztetésért kérhető térítési díj, ehhez 2,5 milliárd forintot biztosított az állami költségvetés. 

Sok diák munkát vállal a szünidő alatt. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár korábban azt mondta: aki dolgozik, annak erről szerződést kell kötnie. A lehetőségekről a diákinformációs irodák is adnak felvilágosítást. Minden, a 16. életévét betöltött tanuló vállalhat diákmunkát, a nyári szünetekben pedig már a 15 éves kor betöltése után is lehet munkát végezni - jelezte. 

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese elmondta, a diákoknak munkavállalásukkor adóazonosító jellel kell rendelkezniük, és meg kell győződniük arról, hogy a munkáltató bejelentette őket, mert ellenkező esetben, ha baleset történik velük vagy megbetegednek, nem lehet kártérítési igényük. 

A NAV a diákmunkával összefüggő tudnivalókról minden iskolába levelet juttatott el. Ebben az áll, hogy a tanuló alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például bébiszitter). Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik (iskolaszövetkezet, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés). Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. 

Varga Árpád jelezte: a diákmunka adóköteles, de az iskolaszövetkezeteken keresztül nem kell járulékot fizetniük a tanulóknak. Viszont az így keresett pénzt nem számítják bele a majdani nyugdíjuk összegébe. A következő tanév szeptember 2-án kezdődik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.