Tizenegy hetes az idei nyári szünet

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet.

  • MTI
Fazekas István

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet. A diákok és szüleik az idén is táborok sokasága közül választhatnak. A tanulók nyári munkavállalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztató anyaggal segíti, amelyet minden iskolába eljuttattak.

A köznevelési államtitkárság adatai szerint a 2012-2013-as tanévben óvodába 339 100 gyerek járt. Általános iskolában 748 ezren, szakiskolában 128 400-an, speciális szakiskolában 9600-an, gimnáziumban 191 800-an, szakközépiskolában 227 600-an tanultak. A köznevelési intézményekben több mint 150 ezer pedagógus dolgozott.

Az idén nyáron is táborok sokasága várja a diákokat. Szerveznek számukra a hagyományos napközis foglalkozások mellett a többi között kézműves, biliárdos, bűvész- és csillagásztábort, és részt lehet venni honismereti, szófaragó, lovas, kaland- és nomádtáborban is. A táborok díja a szolgáltatástól és időtartamtól függően eltérő, 20-30 ezer forinttól 50-100 ezer forintig is terjedhet. 

A Táboroztatók Országos Egyesülete a honlapján (wwww.toe.hu) akkreditált adatbázist hozott létre, itt ingyenesen regisztrálhatnak a táboroztatók, így a gyerekek és a szülők típusonként kereshetnek a szervezet által jóváhagyott táborok között. 

A szabályok értelmében a gyermek törvényes képviselőjének a táborozást megelőző négy napon belül kiállított nyilatkozattal kell igazolnia, hogy a gyermek egészségi állapota megfelelő. A nyilatkozathoz szükséges nyomtatványt - a táborozáshoz szükséges egyéb iratokkal együtt - a táborozás szervezője adja át, és hozzá kell visszajuttatni őket.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati táborok napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező, közösségi célú létesítmények. Ezekben csak az étkeztetésért kérhető térítési díj, ehhez 2,5 milliárd forintot biztosított az állami költségvetés. 

Sok diák munkát vállal a szünidő alatt. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár korábban azt mondta: aki dolgozik, annak erről szerződést kell kötnie. A lehetőségekről a diákinformációs irodák is adnak felvilágosítást. Minden, a 16. életévét betöltött tanuló vállalhat diákmunkát, a nyári szünetekben pedig már a 15 éves kor betöltése után is lehet munkát végezni - jelezte. 

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese elmondta, a diákoknak munkavállalásukkor adóazonosító jellel kell rendelkezniük, és meg kell győződniük arról, hogy a munkáltató bejelentette őket, mert ellenkező esetben, ha baleset történik velük vagy megbetegednek, nem lehet kártérítési igényük. 

A NAV a diákmunkával összefüggő tudnivalókról minden iskolába levelet juttatott el. Ebben az áll, hogy a tanuló alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például bébiszitter). Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik (iskolaszövetkezet, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés). Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. 

Varga Árpád jelezte: a diákmunka adóköteles, de az iskolaszövetkezeteken keresztül nem kell járulékot fizetniük a tanulóknak. Viszont az így keresett pénzt nem számítják bele a majdani nyugdíjuk összegébe. A következő tanév szeptember 2-án kezdődik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.