Tizenegy hetes az idei nyári szünet

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet.

  • MTI
Fazekas István

Pénteken az iskolákban megkezdődik a 11 hetes nyári szünet. A diákok és szüleik az idén is táborok sokasága közül választhatnak. A tanulók nyári munkavállalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztató anyaggal segíti, amelyet minden iskolába eljuttattak.

A köznevelési államtitkárság adatai szerint a 2012-2013-as tanévben óvodába 339 100 gyerek járt. Általános iskolában 748 ezren, szakiskolában 128 400-an, speciális szakiskolában 9600-an, gimnáziumban 191 800-an, szakközépiskolában 227 600-an tanultak. A köznevelési intézményekben több mint 150 ezer pedagógus dolgozott.

Az idén nyáron is táborok sokasága várja a diákokat. Szerveznek számukra a hagyományos napközis foglalkozások mellett a többi között kézműves, biliárdos, bűvész- és csillagásztábort, és részt lehet venni honismereti, szófaragó, lovas, kaland- és nomádtáborban is. A táborok díja a szolgáltatástól és időtartamtól függően eltérő, 20-30 ezer forinttól 50-100 ezer forintig is terjedhet. 

A Táboroztatók Országos Egyesülete a honlapján (wwww.toe.hu) akkreditált adatbázist hozott létre, itt ingyenesen regisztrálhatnak a táboroztatók, így a gyerekek és a szülők típusonként kereshetnek a szervezet által jóváhagyott táborok között. 

A szabályok értelmében a gyermek törvényes képviselőjének a táborozást megelőző négy napon belül kiállított nyilatkozattal kell igazolnia, hogy a gyermek egészségi állapota megfelelő. A nyilatkozathoz szükséges nyomtatványt - a táborozáshoz szükséges egyéb iratokkal együtt - a táborozás szervezője adja át, és hozzá kell visszajuttatni őket.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati táborok napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező, közösségi célú létesítmények. Ezekben csak az étkeztetésért kérhető térítési díj, ehhez 2,5 milliárd forintot biztosított az állami költségvetés. 

Sok diák munkát vállal a szünidő alatt. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár korábban azt mondta: aki dolgozik, annak erről szerződést kell kötnie. A lehetőségekről a diákinformációs irodák is adnak felvilágosítást. Minden, a 16. életévét betöltött tanuló vállalhat diákmunkát, a nyári szünetekben pedig már a 15 éves kor betöltése után is lehet munkát végezni - jelezte. 

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese elmondta, a diákoknak munkavállalásukkor adóazonosító jellel kell rendelkezniük, és meg kell győződniük arról, hogy a munkáltató bejelentette őket, mert ellenkező esetben, ha baleset történik velük vagy megbetegednek, nem lehet kártérítési igényük. 

A NAV a diákmunkával összefüggő tudnivalókról minden iskolába levelet juttatott el. Ebben az áll, hogy a tanuló alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például bébiszitter). Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik (iskolaszövetkezet, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés). Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. 

Varga Árpád jelezte: a diákmunka adóköteles, de az iskolaszövetkezeteken keresztül nem kell járulékot fizetniük a tanulóknak. Viszont az így keresett pénzt nem számítják bele a majdani nyugdíjuk összegébe. A következő tanév szeptember 2-án kezdődik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.