Gimnázium vagy szakközépiskola? Alapítványi, egyházi vagy állami iskola? Mire érdemes odafigyelni a középiskola kiválasztásakor?
1. Döntsétek el, hogy hajlandóak vagyok-e ingázni/kollégiumban lakni, ez ugyanis meghatározza, hogy mely települések középiskolái közül válogathattok.
2. Nézzétek meg, mennyi időt venne el a bejárás, számoljátok ki, milyen plusz költségeket jelent, ha nem otthon laktok, járjatok utána, milyen felszereltségű a kollégium, milyen a házirend.
3. Az alapítványi és magániskolákban kérdezzetek rá a szülői hozzájárulásra (több iskolát csak a szülők anyagi segítségével tudnak működtetni, a hozzájárulás összege azonban intézményenként eltér)
4. Ha egyházi iskolába készültök, de nem vagytok az adott felekezet tagjai, nézzetek utána, van-e lehetőség más felekezet hittanórájára járni, illetve milyen eseményeken kell részt venni.
5. Szakközépiskola vagy gimnázium? Át kell gondolnotok, érdekel-e titeket valamelyik szakmacsoport, illetve tovább szeretnétek-e tanulni.
6. Böngésszétek át a tantervet. Hányféle nyelvből választhattok? Hány informatikaórát tartanak? Milyen faktok vannak?
7. Derítsétek ki, milyen extrákat kínál az iskola. Kérdezzétek meg, milyen szakkörök vannak, lehet-e színjátszó csoporthoz vagy énekkarhoz csatlakozni, van-e külföldi partneriskola, cserediákprogram, milyen táborokat, kirándulásokat szerveznek, milyen rendezvényeik vannak.
8. Nézzetek utána az eredményeknek: a végzősök hány százaléka jut be egyetemre vagy főiskolára, milyen eredményeket érnek el az OKTV-n, SZKTV-n, hányan szereznek nyelvvizsgát?
9. Menjetek el a nyílt napokra, beszélgessetek ott tanuló diákokkal, nézzétek meg, hogy szimpatikus-e az épület, a tanárok.
10. Ne csak azért válasszátok valamelyik iskolát, mert a legjobb barátotok is oda jelentkezik, vagy mert a testvéreteknek bevált: mindenkinek mások az elvárásai.
Ezek a legjobb középiskolák 2015-ben: az összesített rangsorról itt olvashattok, az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját itt, a budapestiekét pedig itt találjátok. Az ország legjobb gyakorlóiskoláit itt nézhetitek meg, a legjobb szakközépiskolákról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
