Területi vitákról is tanulnak a japán diákok

A korábbiaknál részletesebben taglalják Japán szigetvitáit a tokiói oktatási hivatal által jóváhagyott új...

  • MTI
MTI
A korábbiaknál részletesebben taglalják Japán szigetvitáit a tokiói oktatási hivatal által jóváhagyott új középiskolai tankönyvek - írta szombaton a Mainicsi Simbun japán napilap.

A tankönyvek legfrissebb kiadása deklarálja Japán területi szuverenitását a Dél-Korea fennhatósága alá tartozó, Koreában Dokdo, Japánban Takesima néven ismert szigetek, valamint egy, a Kelet-kínai-tengeren található, Tokió ellenőrzése alatt álló, de Kína által magáénak tartott szigetcsoport felett is, amelyet Japánban Szenkakunak, Kínában pedig Tiaojünek neveznek.

Az új szöveg szerint "Japán 1985-ben annektálta a Szenkaku-szigeteket, a Takesima-szigetek felett pedig legkésőbb a XVII. század közepén szerzett fennhatóságot".

A tankönyv emellett az Oroszország fennhatósága alá tartozó Kuril-szigetek négy legdélebbi tagját is Japán részének nevezi, amelyeket Tokió Északi Területek néven magának követel. A könyv úgy fogalmaz, hogy a területet Oroszország "illegális megszállás alatt tartja".

"Kibővítettük a tankönyvekben található információkat, hogy a középiskolai diákok többet tanuljanak azokról az ügyekről, amelyekben Tokió jelenleg érintett" - indokolta a lépést az oktatási hivatal egyik munkatársa a lapnak.

Az átdolgozott tankönyvekből a következő, áprilisban kezdődő tanévben mintegy 49 ezer diák fog tanulni a japán főváros középiskoláiban. A lépésre nem sokkal azután került sor, hogy a héten Kína bejelentette: kiterjeszti az iskolai "honvédelmi oktatást", amely tantárgyban kiemelt szerepet fognak kapni az ország "tengeri érdekei", így a Japánnal szembeni szigetvita is. Peking szerint erre azért van szükség, mert különösen fontos a közvélemény "megfelelő információkkal történő ellátása".

A múltban számos alkalommal okoztak viszályt Japán és szomszédjai viszonyában a szigetország történelemtankönyvei, amelyek Kína és Dél-Korea szerint nem megfelelően számolnak be Tokió világháborús múltjáról, habár a vitatott információkat tartalmazó könyvekből a japán iskolásoknak csak nagyon kis része tanult. Japán történészek ezzel szemben azt állítják, hogy a Kínai Kommunista Párt bűneit elhallgató és a japán megszállás borzalmait eltúlzó kínai tankönyvek okoznak károkat a két ország viszonyában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.