Attól tartanak a szakképző magániskolák, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Varga Mihály, a szakképzésért felelős NGM minisztere erre nem adott egyértelmű választ, de jelzés értékűen üzent az iskoláknak.
Április elején újra megkongatták a vészharangot a szakképző magániskolák. Olyan kormányzati szándékról értesültek, hogy nyilatkozniuk kellene, hogy beolvadnak-e önként az állami szakképzési centrumokba, vagy megpróbálnak azon kívül működni. Utóbbi ellehetetlenítés zajlik, ugyanis a kormány határozza meg, hogy egy magániskola hány szakembert képezhet, jellemzően nem, vagy csak nagyon kis számban kaptak az intézmények keretszámokat.
Az új törekvés szerint már minden magániskolát beolvasztanának, és megszűnne önálló jogi személyiségük. Az iskolák mögött általában egyesületek vagy alapítványok állnak, viszont iskolájuk elvesztésével közhasznú funkciójuk is megszűnik, azaz fel kell számolják őket és át kell ruházzák egy másik hasonló alapítványra a vagyonukat. Mivel minden ilyen alapítvány megszűnne, így csak az államra lehetne hagyni a vagyont, tehát az állam egy húzással ingyen szerezne meg épületeket, felszereléseket és forrásokat.
Varga Mihály az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában reagált a magániskolák államosításának hírére, miszerint a szakképzéssel foglalkozó magániskolák , akik nem olvadnak be az NGM szakképzési centrumaiba, le kell mondaniuk az intézmény vagyonáról. Bár megkerülte a választ, hogy tényleg az államhoz kerülhetnek-e az iskolák, elmondta, hogy az állam szigorúbban kívánja szabályozni, hogy milyen magániskolák kaphatnak állami támogatást, ha nem olyan szakmában képzik diákjaikat, amiket az állam előnyben részesítene.
A címlap borítóképet a Pink Floyd The Wall című filmjéből kapcsoltuk.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
