Attól tartanak a szakképző magániskolák, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Varga Mihály, a szakképzésért felelős NGM minisztere erre nem adott egyértelmű választ, de jelzés értékűen üzent az iskoláknak.
Április elején újra megkongatták a vészharangot a szakképző magániskolák. Olyan kormányzati szándékról értesültek, hogy nyilatkozniuk kellene, hogy beolvadnak-e önként az állami szakképzési centrumokba, vagy megpróbálnak azon kívül működni. Utóbbi ellehetetlenítés zajlik, ugyanis a kormány határozza meg, hogy egy magániskola hány szakembert képezhet, jellemzően nem, vagy csak nagyon kis számban kaptak az intézmények keretszámokat.
Az új törekvés szerint már minden magániskolát beolvasztanának, és megszűnne önálló jogi személyiségük. Az iskolák mögött általában egyesületek vagy alapítványok állnak, viszont iskolájuk elvesztésével közhasznú funkciójuk is megszűnik, azaz fel kell számolják őket és át kell ruházzák egy másik hasonló alapítványra a vagyonukat. Mivel minden ilyen alapítvány megszűnne, így csak az államra lehetne hagyni a vagyont, tehát az állam egy húzással ingyen szerezne meg épületeket, felszereléseket és forrásokat.
Varga Mihály az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában reagált a magániskolák államosításának hírére, miszerint a szakképzéssel foglalkozó magániskolák , akik nem olvadnak be az NGM szakképzési centrumaiba, le kell mondaniuk az intézmény vagyonáról. Bár megkerülte a választ, hogy tényleg az államhoz kerülhetnek-e az iskolák, elmondta, hogy az állam szigorúbban kívánja szabályozni, hogy milyen magániskolák kaphatnak állami támogatást, ha nem olyan szakmában képzik diákjaikat, amiket az állam előnyben részesítene.
A címlap borítóképet a Pink Floyd The Wall című filmjéből kapcsoltuk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
