Attól tartanak a szakképző magániskolák, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Varga Mihály, a szakképzésért felelős NGM minisztere erre nem adott egyértelmű választ, de jelzés értékűen üzent az iskoláknak.
Április elején újra megkongatták a vészharangot a szakképző magániskolák. Olyan kormányzati szándékról értesültek, hogy nyilatkozniuk kellene, hogy beolvadnak-e önként az állami szakképzési centrumokba, vagy megpróbálnak azon kívül működni. Utóbbi ellehetetlenítés zajlik, ugyanis a kormány határozza meg, hogy egy magániskola hány szakembert képezhet, jellemzően nem, vagy csak nagyon kis számban kaptak az intézmények keretszámokat.
Az új törekvés szerint már minden magániskolát beolvasztanának, és megszűnne önálló jogi személyiségük. Az iskolák mögött általában egyesületek vagy alapítványok állnak, viszont iskolájuk elvesztésével közhasznú funkciójuk is megszűnik, azaz fel kell számolják őket és át kell ruházzák egy másik hasonló alapítványra a vagyonukat. Mivel minden ilyen alapítvány megszűnne, így csak az államra lehetne hagyni a vagyont, tehát az állam egy húzással ingyen szerezne meg épületeket, felszereléseket és forrásokat.
Varga Mihály az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában reagált a magániskolák államosításának hírére, miszerint a szakképzéssel foglalkozó magániskolák , akik nem olvadnak be az NGM szakképzési centrumaiba, le kell mondaniuk az intézmény vagyonáról. Bár megkerülte a választ, hogy tényleg az államhoz kerülhetnek-e az iskolák, elmondta, hogy az állam szigorúbban kívánja szabályozni, hogy milyen magániskolák kaphatnak állami támogatást, ha nem olyan szakmában képzik diákjaikat, amiket az állam előnyben részesítene.
A címlap borítóképet a Pink Floyd The Wall című filmjéből kapcsoltuk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
