Tényleg bedarálják a magániskolákat? Varga Mihály üzent nekik
Attól tartanak a szakképző magániskolák, hogy a következő tanévre sokaknak az épületüket és a felszerelésüket is az államnak kellene ingyen beszolgáltatni. Varga Mihály, a szakképzésért felelős NGM minisztere erre nem adott egyértelmű választ, de jelzés értékűen üzent az iskoláknak.
Eduline
Fortepan
Április elején újra megkongatták a vészharangot a szakképző magániskolák. Olyan kormányzati szándékról értesültek, hogy nyilatkozniuk kellene, hogy beolvadnak-e önként az állami szakképzési centrumokba, vagy megpróbálnak azon kívül működni. Utóbbi ellehetetlenítés zajlik, ugyanis a kormány határozza meg, hogy egy magániskola hány szakembert képezhet, jellemzően nem, vagy csak nagyon kis számban kaptak az intézmények keretszámokat.
Az új törekvés szerint már minden magániskolát beolvasztanának, és megszűnne önálló jogi személyiségük. Az iskolák mögött általában egyesületek vagy alapítványok állnak, viszont iskolájuk elvesztésével közhasznú funkciójuk is megszűnik, azaz fel kell számolják őket és át kell ruházzák egy másik hasonló alapítványra a vagyonukat. Mivel minden ilyen alapítvány megszűnne, így csak az államra lehetne hagyni a vagyont, tehát az állam egy húzással ingyen szerezne meg épületeket, felszereléseket és forrásokat.
Varga Mihály az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában reagált a magániskolák államosításának hírére, miszerint a szakképzéssel foglalkozó magániskolák , akik nem olvadnak be az NGM szakképzési centrumaiba, le kell mondaniuk az intézmény vagyonáról. Bár megkerülte a választ, hogy tényleg az államhoz kerülhetnek-e az iskolák, elmondta, hogy az állam szigorúbban kívánja szabályozni, hogy milyen magániskolák kaphatnak állami támogatást, ha nem olyan szakmában képzik diákjaikat, amiket az állam előnyben részesítene.
A címlap borítóképet a Pink Floyd The Wall című filmjéből kapcsoltuk.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
