A tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos szerint a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a megrendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott.
Ezt Hegedűs István közölte szerdán az MTI kérdésére, miután érdekvédő és szakmai szervezetek valamint ellenzéki pártok is bírálták az új rendszert, többek között szóvá téve, hogy a következő tanévre csupán két vagy három tankönyv közül lehet választani, és csorbát szenvedett a pedagógusok szabadsága is. A bírálók szerint minden évfolyamon biztosítani kell a tényleges választás lehetőségét.
A miniszteri biztos a kritikákra reagálva kifejtette: a javasolt listán 550 féle tankönyv van feltüntetve, amiből a fenntartó javasolja a választást. A listához mellékelt tájékoztató egyértelműen fogalmaz, miszerint a lista nem vonatkozik a tankönyvjegyzéken lévő legtöbb könyv által érintett tankönyvkörre (szakképzés, idegen nyelv, sajátos nevelési igényű, emelt szintű pedagógiai programok).
A biztos kiemelte: a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a rendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott. Jelezte: a fenntartók egyetértési jogát a 2013. december 17-én elfogadott nemzeti tankönyvellátásról szóló törvény rögzíti. A rendelet csak a végrehajtást szabályozza.
A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni - mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai.
Szólt arról is, hogy a tankönyvek folyamatosan cserélődnek. A legtöbb bejelentést azért kapták, mert a tartós tankönyveket az iskolák meghatározó mértékben nem tudják újra felhasználni, ezért újat kell rendelniük. Ezért is csökkentették az árakat jelentős mértékben - magyarázta Hegedűs István, hozzátéve: az állam a tartalma szerint tartós tankönyveket a jövőben teljes egészében tartós kivitelben állítja elő, csökkenő költség mellett. Ez a program vezet oda, hogy néhány év alatt a tartós könyvek szerepe nőni fog. Az újgenerációs könyvek a fejlesztés ideje alatt valóban cserélődnek - 60-70 százalékkal csökkentett áron -, de a fejlesztés után ezek is teljes egészében tartós kivitelben állnak az iskolák rendelkezésére.
Hozzátette: a javasolt lista 98 százalékában csökkent az ár. A csökkenés mértéke jellemzően 15 százalékos, a kísérleti program könyveinél 60-70 százalékkal alacsonyabbak az árak. A legnagyobb csökkenés az 1. évfolyamnál van. A számítások szerint viszonylag rövid időn belül az állami szerepvállalás a tankönyvellátásban 4 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak - jegyezte meg.
Szólt arról is: a speciális kerettantervek tantárgyaihoz kapcsolódóan nem tartalmaz a javasolt lista ajánlást, a tankönyvjegyzéken szereplő bármely tankönyvet választhatják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
