Tankönyvmizéria: a tankönyvbiztos szerint minden rendben

A tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos szerint a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a megrendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott.

  • MTI
MTI

Ezt Hegedűs István közölte szerdán az MTI kérdésére, miután érdekvédő és szakmai szervezetek valamint ellenzéki pártok is bírálták az új rendszert, többek között szóvá téve, hogy a következő tanévre csupán két vagy három tankönyv közül lehet választani, és csorbát szenvedett a pedagógusok szabadsága is. A bírálók szerint minden évfolyamon biztosítani kell a tényleges választás lehetőségét. 

A miniszteri biztos a kritikákra reagálva kifejtette: a javasolt listán 550 féle tankönyv van feltüntetve, amiből a fenntartó javasolja a választást. A listához mellékelt tájékoztató egyértelműen fogalmaz, miszerint a lista nem vonatkozik a tankönyvjegyzéken lévő legtöbb könyv által érintett tankönyvkörre (szakképzés, idegen nyelv, sajátos nevelési igényű, emelt szintű pedagógiai programok). 

A biztos kiemelte: a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a rendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott. Jelezte: a fenntartók egyetértési jogát a 2013. december 17-én elfogadott nemzeti tankönyvellátásról szóló törvény rögzíti. A rendelet csak a végrehajtást szabályozza. 

A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni - mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai.

Szólt arról is, hogy a tankönyvek folyamatosan cserélődnek. A legtöbb bejelentést azért kapták, mert a tartós tankönyveket az iskolák meghatározó mértékben nem tudják újra felhasználni, ezért újat kell rendelniük. Ezért is csökkentették az árakat jelentős mértékben - magyarázta Hegedűs István, hozzátéve: az állam a tartalma szerint tartós tankönyveket a jövőben teljes egészében tartós kivitelben állítja elő, csökkenő költség mellett. Ez a program vezet oda, hogy néhány év alatt a tartós könyvek szerepe nőni fog. Az újgenerációs könyvek a fejlesztés ideje alatt valóban cserélődnek - 60-70 százalékkal csökkentett áron -, de a fejlesztés után ezek is teljes egészében tartós kivitelben állnak az iskolák rendelkezésére.

Hozzátette: a javasolt lista 98 százalékában csökkent az ár. A csökkenés mértéke jellemzően 15 százalékos, a kísérleti program könyveinél 60-70 százalékkal alacsonyabbak az árak. A legnagyobb csökkenés az 1. évfolyamnál van. A számítások szerint viszonylag rövid időn belül az állami szerepvállalás a tankönyvellátásban 4 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak - jegyezte meg.

Szólt arról is: a speciális kerettantervek tantárgyaihoz kapcsolódóan nem tartalmaz a javasolt lista ajánlást, a tankönyvjegyzéken szereplő bármely tankönyvet választhatják.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.