Tankönyvmizéria: a tankönyvbiztos szerint minden rendben

A tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos szerint a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a megrendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott.

  • MTI
MTI

Ezt Hegedűs István közölte szerdán az MTI kérdésére, miután érdekvédő és szakmai szervezetek valamint ellenzéki pártok is bírálták az új rendszert, többek között szóvá téve, hogy a következő tanévre csupán két vagy három tankönyv közül lehet választani, és csorbát szenvedett a pedagógusok szabadsága is. A bírálók szerint minden évfolyamon biztosítani kell a tényleges választás lehetőségét. 

A miniszteri biztos a kritikákra reagálva kifejtette: a javasolt listán 550 féle tankönyv van feltüntetve, amiből a fenntartó javasolja a választást. A listához mellékelt tájékoztató egyértelműen fogalmaz, miszerint a lista nem vonatkozik a tankönyvjegyzéken lévő legtöbb könyv által érintett tankönyvkörre (szakképzés, idegen nyelv, sajátos nevelési igényű, emelt szintű pedagógiai programok). 

A biztos kiemelte: a tankönyvrendelés mindig is komplex szakmai és pénzügyi döntés volt a rendelők részéről, amely a fenntartók és szülők anyagi lehetőségeihez igazodott. Jelezte: a fenntartók egyetértési jogát a 2013. december 17-én elfogadott nemzeti tankönyvellátásról szóló törvény rögzíti. A rendelet csak a végrehajtást szabályozza. 

A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni - mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai.

Szólt arról is, hogy a tankönyvek folyamatosan cserélődnek. A legtöbb bejelentést azért kapták, mert a tartós tankönyveket az iskolák meghatározó mértékben nem tudják újra felhasználni, ezért újat kell rendelniük. Ezért is csökkentették az árakat jelentős mértékben - magyarázta Hegedűs István, hozzátéve: az állam a tartalma szerint tartós tankönyveket a jövőben teljes egészében tartós kivitelben állítja elő, csökkenő költség mellett. Ez a program vezet oda, hogy néhány év alatt a tartós könyvek szerepe nőni fog. Az újgenerációs könyvek a fejlesztés ideje alatt valóban cserélődnek - 60-70 százalékkal csökkentett áron -, de a fejlesztés után ezek is teljes egészében tartós kivitelben állnak az iskolák rendelkezésére.

Hozzátette: a javasolt lista 98 százalékában csökkent az ár. A csökkenés mértéke jellemzően 15 százalékos, a kísérleti program könyveinél 60-70 százalékkal alacsonyabbak az árak. A legnagyobb csökkenés az 1. évfolyamnál van. A számítások szerint viszonylag rövid időn belül az állami szerepvállalás a tankönyvellátásban 4 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak - jegyezte meg.

Szólt arról is: a speciális kerettantervek tantárgyaihoz kapcsolódóan nem tartalmaz a javasolt lista ajánlást, a tankönyvjegyzéken szereplő bármely tankönyvet választhatják.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.