Tanároknak nem jár ingyenes védőoltás a kanyaró ellen

Nem kapnak ingyenes kanyaró elleni védőoltást azok a pedagógusok, akik kötelező kirándulás miatt kénytelenek Romániába utazni a diákokkal, hiába nem feltétlenül védettek a betegséggel szemben – írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Azok, akik 1968 előtt születtek, még nem kaptak védőoltást kanyaró ellen, így aki nem esett át a betegségen, máig megfertőződhet, de nem csak ők védtelenek. Az 1969 és 1989 között születtek is csupán egy oltásban részesültek, ami szintén nem garantál teljes védettséget. Mégis, aki a romániai utazás előtt biztonságban szeretné tudni magát és családját, annak legalább tízezer forintot kell fizetnie a vakcináért - írja a lap.

Mindez azokat a pedagógusokat érinti, akik önként vagy azért, mert ezt kötelezővé tették számukra, részt vesznek a Határtalanul! elnevezésű programban. Ennek során a gyerekekkel a szomszédos országok magyarlakta területeire – köztük Romániába, elsősorban Erdélybe – utaznak.

A kirándulások egyes költségeit pályázat útján a magyar állam finanszírozza, ám a nyertes pályázatok utazási dátumát utólag nem lehet megváltoztatni. Így járvány ide vagy oda, menni fognak – mesélte a lapnak egy Tolna megyei iskola igazgatóhelyettese.

Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ha egy pedagógusnak munkaköri kötelességből adódóan kell Romániába utaznia, messze nem korrekt, hogy neki magának kelljen megvenni az oltást, ha biztonságban akarja tudni magát. A munkáltatónak kellene szerinte biztosítani az egészséghez való jogot. Kitért arra is: a Klebelsberg Központnak (KK) kellene benyújtani a számlát, és ez biztosan nem lehet olyan súlyos költség, hogy ne tudnák kifizetni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.