Nem kapnak ingyenes kanyaró elleni védőoltást azok a pedagógusok, akik kötelező kirándulás miatt kénytelenek Romániába utazni a diákokkal, hiába nem feltétlenül védettek a betegséggel szemben – írja a Magyar Nemzet.
Azok, akik 1968 előtt születtek, még nem kaptak védőoltást kanyaró ellen, így aki nem esett át a betegségen, máig megfertőződhet, de nem csak ők védtelenek. Az 1969 és 1989 között születtek is csupán egy oltásban részesültek, ami szintén nem garantál teljes védettséget. Mégis, aki a romániai utazás előtt biztonságban szeretné tudni magát és családját, annak legalább tízezer forintot kell fizetnie a vakcináért - írja a lap.
Mindez azokat a pedagógusokat érinti, akik önként vagy azért, mert ezt kötelezővé tették számukra, részt vesznek a Határtalanul! elnevezésű programban. Ennek során a gyerekekkel a szomszédos országok magyarlakta területeire – köztük Romániába, elsősorban Erdélybe – utaznak.
A kirándulások egyes költségeit pályázat útján a magyar állam finanszírozza, ám a nyertes pályázatok utazási dátumát utólag nem lehet megváltoztatni. Így járvány ide vagy oda, menni fognak – mesélte a lapnak egy Tolna megyei iskola igazgatóhelyettese.
Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ha egy pedagógusnak munkaköri kötelességből adódóan kell Romániába utaznia, messze nem korrekt, hogy neki magának kelljen megvenni az oltást, ha biztonságban akarja tudni magát. A munkáltatónak kellene szerinte biztosítani az egészséghez való jogot. Kitért arra is: a Klebelsberg Központnak (KK) kellene benyújtani a számlát, és ez biztosan nem lehet olyan súlyos költség, hogy ne tudnák kifizetni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
