Nem kapnak ingyenes kanyaró elleni védőoltást azok a pedagógusok, akik kötelező kirándulás miatt kénytelenek Romániába utazni a diákokkal, hiába nem feltétlenül védettek a betegséggel szemben – írja a Magyar Nemzet.
Azok, akik 1968 előtt születtek, még nem kaptak védőoltást kanyaró ellen, így aki nem esett át a betegségen, máig megfertőződhet, de nem csak ők védtelenek. Az 1969 és 1989 között születtek is csupán egy oltásban részesültek, ami szintén nem garantál teljes védettséget. Mégis, aki a romániai utazás előtt biztonságban szeretné tudni magát és családját, annak legalább tízezer forintot kell fizetnie a vakcináért - írja a lap.
Mindez azokat a pedagógusokat érinti, akik önként vagy azért, mert ezt kötelezővé tették számukra, részt vesznek a Határtalanul! elnevezésű programban. Ennek során a gyerekekkel a szomszédos országok magyarlakta területeire – köztük Romániába, elsősorban Erdélybe – utaznak.
A kirándulások egyes költségeit pályázat útján a magyar állam finanszírozza, ám a nyertes pályázatok utazási dátumát utólag nem lehet megváltoztatni. Így járvány ide vagy oda, menni fognak – mesélte a lapnak egy Tolna megyei iskola igazgatóhelyettese.
Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt: ha egy pedagógusnak munkaköri kötelességből adódóan kell Romániába utaznia, messze nem korrekt, hogy neki magának kelljen megvenni az oltást, ha biztonságban akarja tudni magát. A munkáltatónak kellene szerinte biztosítani az egészséghez való jogot. Kitért arra is: a Klebelsberg Központnak (KK) kellene benyújtani a számlát, és ez biztosan nem lehet olyan súlyos költség, hogy ne tudnák kifizetni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
