Táblagépeket ajándékoznának a diákoknak a máltai pártok

"Táblagépháború" bontakozott ki Máltán a két nagy párt között, amelyek csütörtökön egymással versengve ígértek...

  • MTI

"Táblagépháború" bontakozott ki Máltán a két nagy párt között, amelyek csütörtökön egymással versengve ígértek iPadeket az iskolásoknak, ha megnyerik a parlamenti választásokat.

Az ellenzéki Munkáspárt az oktatást és az információs technológiát állította választási kampánya középpontjába azzal az ígérettel, hogy minden nyolcéves iskolásnak egy táblagépet ajándékoz.

Két órával később Lawrence Gonzi miniszterelnök Nemzeti Pártjának választási programját ismertetve azt ígérte, hogy minden 5 és 16 év közötti iskolás kap egy táblagépet. Az euróövezet legkisebb államának bloggerei nem késlekedtek éles gúny tárgyává tenni a politikusok bőkezűségét, a pártokat a Mikuláshoz és a bibliai Mózeshez hasonlítva, aki egy kőtáblára írva hozta el Istentől a tízparancsolatot az emberiségnek.

A miniszterelnök felidézte, hogy kormánya már minden tanárnak adott egy laptopot, és digitális táblákkal látta el az összes osztálytermet. A táblagépek ajándékozása az összes iskolásnak a következő logikus lépés - mondta. 

A parányi földközi-tengeri szigetországban március 9-én rendezik a parlamenti választásokat. A Munkáspárt, amely a közvélemény-kutatások szerint 10 ponttal vezet a kormánypárttal szemben, egyebek között a villanyszámlák csökkentését ígérte.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.