A pedagógusoknak sem tilthatja meg az iskolafenntartó azt, hogy általános szakmai kérdésekben vagy szakpolitikai témákban nyilatkozzanak - hívja fel a figyelmet a TASZ.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket arról, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. Mindez azután történt, hogy egy komáromi iskola egyik tanára kifejezte nemtetszését az intézményben kifüggesztett szégyenfallal kapcsolatban.
A TASZ azt írja, jogszerűen csak azok a nyilatkozatok korlátozhatók, amelyek:
a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatosak;
amik a munkáltató belső viszonyaira vonatkoznak;amiket a munkavállaló a munkáltató képviseletében ad.A TASZ példát is hoz:
Ha a tanár azt fejti ki, hogy személyiségi jogokat sért és pedagógiailag sem üdvözlendő szégyenfalon listázni az iskola tanulóit, akkor a nyilatkozata semmilyen módon nem korlátozható, mivel nem is jogsértő. Ha viszont arról beszél, hogy például a konkrét iskolában melyik pedagógus ötlete volt a szégyenfal, melyik diák sorozatos kihágásai nyomán született az erre vonatkozó ötlet, vagy hogyan reagált arra az igazgató, az már okkal eshet korlátozás alá.
Hozzáteszik: aki úgy érzi, jogszerűtlenül vonják felelősségre azért, mert nyilatkozott, igyekezzen dokumentálni az ügyet, vegyenek fel jegyzőkönyvet, és kérje írásba a munkáltatói figyelmeztetést, intézkedést. Ha kirúgással fenyegetik az illetőt, semmiképp se írja alá a közös megegyezésről szóló papírt, mert így lehetetlen utólag munkaügyi pert indítani.
Mostantól nem nyilatkozhatnak szabadon a szakképző iskolák
Körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. A levél az RTL Híradó birtokába jutott. Az áll benne, hogy a szakképző iskolák tanárai nem nyilatkozhatnak egy lapnak, előtte a hivatallal kell egyeztetniük.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
