TASZ: egyetlen pedagógusnak sem tilthatják meg, hogy nyilatkozzon

A pedagógusoknak sem tilthatja meg az iskolafenntartó azt, hogy általános szakmai kérdésekben vagy szakpolitikai témákban nyilatkozzanak - hívja fel a figyelmet a TASZ.

  • Eduline
Pixabay

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket arról, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. Mindez azután történt, hogy egy komáromi iskola egyik tanára kifejezte nemtetszését az intézményben kifüggesztett szégyenfallal kapcsolatban.

A TASZ azt írja, jogszerűen csak azok a nyilatkozatok korlátozhatók, amelyek:

a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatosak;

amik a munkáltató belső viszonyaira vonatkoznak;

amiket a munkavállaló a munkáltató képviseletében ad.

A TASZ példát is hoz:

Ha a tanár azt fejti ki, hogy személyiségi jogokat sért és pedagógiailag sem üdvözlendő szégyenfalon listázni az iskola tanulóit, akkor a nyilatkozata semmilyen módon nem korlátozható, mivel nem is jogsértő. Ha viszont arról beszél, hogy például a konkrét iskolában melyik pedagógus ötlete volt a szégyenfal, melyik diák sorozatos kihágásai nyomán született az erre vonatkozó ötlet, vagy hogyan reagált arra az igazgató, az már okkal eshet korlátozás alá.

Hozzáteszik: aki úgy érzi, jogszerűtlenül vonják felelősségre azért, mert nyilatkozott, igyekezzen dokumentálni az ügyet, vegyenek fel jegyzőkönyvet, és kérje írásba a munkáltatói figyelmeztetést, intézkedést. Ha kirúgással fenyegetik az illetőt, semmiképp se írja alá a közös megegyezésről szóló papírt, mert így lehetetlen utólag munkaügyi pert indítani.

Mostantól nem nyilatkozhatnak szabadon a szakképző iskolák

Körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. A levél az RTL Híradó birtokába jutott. Az áll benne, hogy a szakképző iskolák tanárai nem nyilatkozhatnak egy lapnak, előtte a hivatallal kell egyeztetniük.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.