Döntöttek: nem kap pluszpénzt az oktatás és az egészségügy

Leszavazta a gazdasági bizottság fideszes többsége azt a javaslatot, amely kiterjesztette volna a TAO-támogatást az oktatásra és az egészségügyre.

  • Eduline
pixabay

A vállalkozások társasági adójuk egy részét sport- vagy kulturális egyesületeknek adhatják, így ez az összeg nem az államkincstárba, hanem ezekhez a szervezetekhez kerül.

Az MSZP szerint megoldás lenne az oktatás és egészségügy problémáinak egy részére, ha a TAO-t kiterjeszthetnék ezekre a területekre is, javaslatukat azonban a gazdasági bizottság fideszes többsége leszavazta - hangzott el az RTL híradójában.

 Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint a TAO-rendszernek köszönhetően több pénz jut sportra, és nem tudni, mi lenne, ha az oktatásra és az egészségügyre is adnának belőle, ezzel belenyúlnának ebbe a bonyolult rendszerbe.

A szülők nem ostobák, látják az állami iskolák állapotát

Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer - többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői. „Egy tizedikes diáknak heti 36 a kötelező óraszáma, pedig nem hiszem, hogy napi 7-8 órán keresztül, az iskolapadban ülve végig tudnak figyelni, ez így biztosan nem hatékony.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.