Gimnáziumbezárás és férőhelycsökkentés? Szülői véleményeket várnak

Kérdőíves felmérést indított a Szülői Hang Közösség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gimnáziumbezárási és férőhelycsökkentési javaslatairól. Az eddigi visszajelzések alapján sok szülő úgy gondolja, egy 13-14 éves diák nem elég érett ahhoz, hogy meghozzon egy egész életére szóló, a szakképzés jelenlegi rendszerében nehezen megváltoztatható pályaválasztási döntést.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke június elején óriási hibának nevezve, hogy "polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami óriási hiba". Szerinte van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5 tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Hozzátette: ez "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

„Az eddigi visszajelzések alapján is egyértelmű, hogy nagyon sok szülő nem ért egyet az iparkamara álláspontjával. A legtöbb 13-14 éves gyermek nem elég érett ahhoz, hogy meghozzon egy egész életére szóló, a szakképzés jelenlegi rendszerében nehezen megváltoztatható pályaválasztási döntést. A Szülői Hang Közösség azt javasolja, hogy aki ellenzi az iparkamara álláspontját, szülőként személyesen is tiltakozzon az iparkamaránál egy szülői levél elküldésével – ezt már számos szülő meg is tette” - olvasható a Szülői Hang közleményében.

Hozzáteszik: megkeresték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, de nem érkezett válasz, ezért levélben fordultak a legnagyobb magyar cégekhez, amelyek az iparkamarát a kötelező kamarai tagságon túl önkéntesen is támogatják. „A szülők visszajelzést szeretnének kapni a cégek álláspontját illetően, és arra kérik őket: ne támogassák, hogy az iparkamara rövid távú gazdasági haszon reményében gyermekeink jövőjét beáldozva megnehezítse a diákok továbbtanulását” - írják.

A szülői kérdőívek eredményeit a későbbiekben szakértők bevonásával fogják kiértékelni, majd összevetik az iparkamara és a kormányzat álláspontjával.

Nagy változások jöhetnek, teljesen átszabhatják az iskolai rendszert

Nem minden évfolyamon lesz kötelező az egész napos iskola, jön a kötelező középiskolai felvételi, átalakulhat a tanítási szünetek rendje - az elmúlt hetekben-hónapokban legalábbis ilyen közoktatási javaslatok kerültek elő. Ha mindegyikre rábólint a kormány, nagy változások jönnek az iskolákban. Átalakuló tanítási szünetek Az iskolai szünetek rendszerének átalakítása évről évre előkerül.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.